A Föld mélyében kutatják amerikai tudósok a sötét anyagot

Mélyen a dél-dakotai Fekete-hegység alatt kutatják az amerikai tudósok az úgynevezett sötét anyagot. Ezt tudjuk a furcsán hangzó kutatási projektről.

Az iflscience.com cikke szerint a csillagászok jelenleg úgy gondolják, hogy csupán a Világegyetem 5%-át alkotja anyag. A maradékból 27%-ot az úgynevezett sötét anyag teszi ki, 68%-át pedig a sötét energia.

A sötét anyag láthatatlan. Nem bocsát ki fényt és csak a gravitáció révén lép kölcsönhatásba a normál anyaggal, amire galaxisokban és galaxishalmazokban is láthatunk bizonyítékokat. De tekintettel arra, hogy úgy tűnik, ötször annyi sötét anyag van, mint normál, a tudósok nagyon szeretnének konkrét bizonyítékot is találni a létezésére.

Az egyik ötlet, hogy ha a sötét anyag mindenhol jelen van az univerzumban, akkor nyilván a Föld keringése során folyamatosan “áthatol” rajta. Ez esetben csak valami szerkezet kellene, amivel mérni lehet.

Zavarja a méréseket a felszín

Erre találtak is már ki szerkezetet, amivel egyetlen gond van: a felszínen rendkívül sok a zavaró hatás. Például a sugárzó elemek, az urán és a tórium, amelyek folyamatos kibocsátással zavarják a méréseket. Ennek mértéke nyilván egészségre nem ártalmas, de mivel apró mennyiségeket kellene mérjenek ezek a műszerek, abban a rendkívül érzékeny szférában bizony már lényeges torzulástokat okoz. És akkor még a kozmikus sugárzásról nem is beszéltünk.

A cél tehát olyan detektort építeni, ami elég érzékeny, azaz észleli a sötét anyagot és a lehető legnagyobb “csendben” tud dolgozni, azaz nincsenek zavaró hatások vagy jelentősen mérsékeltebbek.

Ezért költöztek ezekkel a detektorokkal a Föld mélyébe. Ontario államban, Kanadában például 2 kilométer mélyen vannak, ott működik ugyanis a SNOLAB, a világ legmélyebben fekvő tiszta laboratóriuma.

Megtalálhatják előbb vagy utóbb a titokzatos sötét anyagot

A dél-dakotai Fekete-hegység alatt működő LUX-ZEPLIN kísérletben (ez a Stanfordi Egyetem által megalkotott mérési eljárás neve, ami egyébként elektromos mezőket és xenon gázt használ) például csak napi öt detektálást végeznek, miközben ez a szám trillió lenne (10 a 18. hatványon) lenne a felszínen.

A baj csak az, hogy a tudósok szerint ezek közül egyik sem a sötét anyag miatt van. De egyszer talán tényleg az fogja majd okozni és akkor nagy áttörést ér el a tudomány e kényes kérdésben is.

Ez is érdekelhet:

• A tudósok sem tudják, mi a sötét anyag valójában – Olvass tovább ITT
• A sötét anyag lehet, hogy fehér törpékben rejtőzik? – Részletek EBBEN a cikkünkben

Kiemelt kép: depositphotos.com