Az emberiség egyik legfőbb vágya, hogy eljusson a Jupiter körül keringő Európára és egyszer már végre betekinthessünk a legalább 20 kilométer vastag vízjégréteg alá, hogy megtudhassuk vajon laknak-e földönkívüliek e hold 90 kilométer mély óceánjában. Ám odajutni nem lesz könnyű.
A Jupiter Európa nevű holdja meglepő módon nem öreg kontinensünkről kapta a nevét, hanem Europé föníciai hercegnőről, akibe a görög mitológia szerint Zeusz beleszeretett és bika képében teherbe ejtette. Az Európa annyira fényes az égbolton, hogy már Galileo Galilei felfedezte 1610-ben a Jupiter három másik holdjával együtt.
Ez nem csoda, hisz felszínének egészét vízjég borítja, ami a beérkező napsugárzás 64%-át veri vissza. Ennek ellenére a felszíni hőmérséklet hihetetlenül alacsony, az egyenlítőnél −160 °C, míg a sarkokon kb. −220 °C, ami miatt a jég tulajdonképpen betonkemény. Alatta azonban hatalmas vízóceán van és ez bizony számos kérdést felvet.
Már tudjuk: legalább 20 kilométer vastag a jég
Íme egy kép az Európa szerkezetéről: középen egy kis vasmag található, amit szilikátokban gazdag kőzetek vesznek körül, majd következik egy nagyjából 90 kilométer vastag vízóceán, amit 20 kilométer vastag jégréteg véd az űrtől.
Ennek következtében a Föld-szerű hold felszíne meglehetősen egyenletes, nincsenek néhány száz méternél magasabb vonulatok rajta és csupán néhány nagyobb kráter teszi változatossá. Az iflscience.com cikke szerint a Galileo-kutatómisszió legújabb felfedezése, hogy a jégréteg a korábban feltételezettnél sokkal vastagabb, nem 15, hanem legalább 20 kilométer.
Az adat onnan jön, hogy csupán ennyire vastag jégrétegen képződhetnek olyan aszteroida-becsapódás nyomok, amilyenek az Európán találhatók. Sőt, a vizsgálatot végző tudósok, Wakita és társai szerint akár ennél lényegesen vastagabb is lehet. Az, hogy mindezt tudjuk örömteli, ám a tény nyilvánvalóan rontja annak az esélyét, hogy mi, emberek megtudjuk, pontosan mi is rejtőzik a vastag jég alatt.
Azt, hogy a jég alatt nagyjából 90 km mély óceán van a Voyager és a Galileo is megerősítette, mindez pedig rengeteg sci-fi írót és tudóst inspirált.
A Naprendszer más holdjain is lehet élet
Az más kérdés, hogy miként vizsgáljuk majd meg ezt az óceánt. Van olyan hold, ahol nem ennyire nehéz. A Szaturnusz körül keringő Enceladus-on például rendszeresek a déli sark környéki gejzírkitörések, így ide könnyedén bejuttatható lehet egy robot.
A tudósok abban reménykednek, hogy az Európa jégvastagsága sem egyenletes, csakúgy mint az Enceladus esetében, ahol a déli sark környékén sokkal vékonyabb (itt vannak a gejzírkitörések is).
Egyébként az Európa jege sem teljesen egynemű. Külső része (6-8 kilométer vastagságban) konduktív jellegű, míg belső része meleg, konvektív jég.
Máshol sem lesz egyszerűbb élet után kutatni
A másik két nagy Jupiter-hold, a Callisto és a Ganymedes (Ganümédész trójai királyfi után) is rendelkezik jégréteggel, ám ennek vastagsága akár a 105 kilométert is elérheti jelenlegi tudásunk szerint. Ez alatt azonban vízóceán lehet.
Az asztrobiológusok számára izgalmas terep lehet majd a Jupiter holdjainak vizsgálata, ám a konkrét technikai kivitelezés nem lesz egyszerű.
Ez is érdekelhet:
- ITT a NASA üzenete, amit a Jupiter jeges holdjára küldenek
- A Jupiter elfeledett holdja sokkal rejtélyesebb, mint gondoltuk – Olvass tovább EBBEN a cikkünkben
Kiemelt kép: depositphotos.com
Source: