Mexikó Chihuahua államának mélyén a természet egy rejtett csodája található: a Kristálybarlang. A Naica-bányában 2000 áprilisában, rutinszerű bányászati munkálatok során felfedezett rendkívüli kamra a tudósokat és a felfedezőket egyaránt lenyűgözte az óriási szelenitkristályok lélegzetelállító képződményeivel.
A Kristálybarlang titkainak feltárása több mint egy évszázaddal ezelőtt kezdődött, amikor a bányászok alagutat ásva a földbe értékes ezüst-, cink- és ólomlelőhelyek után kutattak. Erőfeszítéseik során véletlenül felfedezték a szelenitkristályokat tartalmazó természetes üregeket, amelyek egy földalatti magmakamra fölötti mészkőszikla repedéseiben alakultak ki.
Körülbelül 26 millió évvel ezelőtt vulkanikus tevékenység alakította ki a tájat, így alakult ki a Naica-hegység. Ahogy a magma felfelé tört, anhidritet nyomott az üregekbe, amely 58 Celsius-fok feletti hőmérsékleten is stabil maradt. Ahogy a magma lehűlt, a hőmérséklet fokozatos csökkenése ideális feltételeket teremtett az anhidrit oldódásához, ami ásványi anyagokkal gazdagította a vizet, és megszülettek a ma látható csodálatos szelenit gipszkristályok — írja a Heritage Daily.
Egy természeti kristály csoda leleplezése
A kristályok barlangja a természet figyelemre méltó erőiről tanúskodik, 109 méter hosszú, patkó alakú üregével, amely becslések szerint 5-6000 köbméternyi helyet foglal magában. Ebben az üregben óriási szelenitkristályok, a természet 11,4 méter magasra tornyosuló és 12 tonnát is nyomó csodái találhatók. A kristályos padló, amelyet tökéletesen fazettált tömbök díszítenek, tovább fokozza a látvány szürreális szépségét.
Az urán-tórium kormeghatározásnak köszönhetően a tudósok e kolosszális kristályok korát körülbelül 500 000 évre teszik. A növekedési ütemük mérései azonban arra utalnak, hogy akár 1 millió évbe is beletelhetett, mire elérték jelenlegi méretüket.
A kristálybarlangba való merészkedés nem a gyengéknek való. A perzselő 58 Celsius-fokos hőmérséklet és a 90-99 százalékos páratartalom miatt a környezet rendkívül kemény az emberek számára. E barátságtalan körülmények ellenére a tudósok 2017-ben figyelemre méltó felfedezést tettek: a kristályokban régóta szunnyadó baktériumok és archaeák élnek. Bár ezek a mikrobiális lakosok 10 000 és 50 000 évvel ezelőtt kerültek a kristályokba, a NASA Asztrobiológiai Intézetének kutatói sikeresen újraélesztették őket laboratóriumi körülmények között.
Ahogy a bányászati tevékenység megszűnt a Kristálybarlang szintjén, az üreg fokozatosan megtelt vízzel, meghiúsítva a további feltárást. Ma ez a természeti csoda továbbra is rejtve marad az emberi szemek elől, titkait a földfelszín alatt őrzi – emlékeztetve a lábunk alatt rejlő félelmetes szépségre és rejtélyre.
Ezeket a cikkeket is érdemes elovlasni:
