Thonis-Herakleion valamikor Egyiptom Velencéjének számított, a legfontosabb kikötő volt a fáraók birodalmának tengeri kapuja, ahova minden Földközi-tengerről érkező hajó befutott és fizetett. Ma víz alatt van, de megtalálták, ki is emeltek már értékes műkincseket. Íme néhány fotó.
Egyiptom kapuja, az ókor Velencéje lehetett
A település nagyjából 1200 évvel ezelőtt került a felszín alá teljesen, a brit The Sun bulvárlap szerint. Alapítása nagyjából a római történelem kezdetére tehető, a Kr.e. 8. századra.
Tekintve, hogy rengeteg szigeten épült, mai tudásunk szerint akár Egyiptom Velencéje is lehetne. Akkoriban persze erről szó sem lehetett, hisz Velencét és Egyiptomot évszázadok választották el egymástól időben.
Nagyjából a mai Abukir kikötőjétől nem messze lehetett. Abukir többek között arról nevezetes, hogy itt verték tönkre a britek Napóleon flottáját 1798-ban, az érzékeny veszteség pedig hozzájárult ahhoz, hogy a francia hadvezér később vissza kellett térjen az anyaországba itteni hódítások helyett. Sovány vigasz, hogy rá majdnem egy évre az oszmán csapatokat ugyanitt, szárazföldi csatában megverte a későbbi császár.
Lagúnák, hidak, pontonok
Ókori görög történettudósok és filozófusok sora említette Thonis-Herakleion-t, amely egy központi templom köré épült rengeteg kikötővel és csatornával. Pontonhidak, hidak és kompok tömkelege szolgálta itt a lakók közlekedését.
A városról szóló legtöbb leírás sajnos elveszett, a görögök leírásai pedig meglehetősen kevés támopontot adnak. Például Hérodotosz, “a történetírás atyja” azt írta, hogy itt ért először partot Herkules (Héreklész) Egyiptomban. Nem túl történeti. Az ő fantáziája egyébként Trójai Helené és Páris látogatását is e városhoz kötötte.
Nagy Sándor pecsételte meg a sorsát
A brit bulvárlap szerint Nagy Sándor vetett véget Thonis tündöklésének azzal, hogy 15 kilométerre megalapította Alexandriát a híres világítótornyával és megannyi más csodájával. A város pedig hamarosan átvette a kereskedelmi központ szerepét.
A városnak végül cunamik, földrengések és az emelkedő tengerszint okozta a vesztét. Néhány lakó még az arab hódítás alatt (7. század) is kitartott, ám a város nagy része a következő évtizedekben romba dőlt vagy víz alá került.
Csodák kerültek elő a tenger mélyéről, de több van még odalent
Mélytengeri történészek végül a 2000-es években akadtak rá Franck Goddio vezetésével. Az ősi várost 6,5 kilométerre találták meg Alexandriától. A felfedezést nehezítette a korábbi régészek és kutatók számára, hogy a várost belepte az üledék, így fogalma sem lehetett arról egy-egy búvárnak, hogy mi fölött úszik el.
Találtak itt hatalmas, 4,5 méternél is nagyobb szobrokat, díszes szarkofágokat, hieroglifákat, parfümösüvegeket, sőt drágaköveket és pénzt is.
Talán a legszebb szobra Hapi-nak volt, a bőség istenének, aki a leírások szerint védte is magát a várost. III. Kleopátráról is találtak szobrot, aki a még híresebb IV. Kleopátra előtt uralta a birodalmat.
Franck szerint sokkal több van még ott, mint amit eddig találtak. 2021-ben például egy ősi egyiptomi hajót fedeztek fel, melyen mívesen megmunkált fazekastermékeket és arany amuletteket találtak.
Olvass tovább nálunk Egyiptommal kapcsolatban:
- Ők voltak Egyiptom legkegyetlenebb fáraói – Részletek EBBEN a cikkünkben
- Mi lett Kleopátra utódjainak sorsa? – Elmondjuk ITT
Forrás: