KÉPEK: Megtalálták a tenger mélyén Egyiptom Velencéjét, az elveszettnek hitt Thonist

Thonis-Herakleion valamikor Egyiptom Velencéjének számított, a legfontosabb kikötő volt a fáraók birodalmának tengeri kapuja, ahova minden Földközi-tengerről érkező hajó befutott és fizetett. Ma víz alatt van, de megtalálták, ki is emeltek már értékes műkincseket. Íme néhány fotó.

Egyiptom kapuja, az ókor Velencéje lehetett

A település nagyjából 1200 évvel ezelőtt került a felszín alá teljesen, a brit The Sun bulvárlap szerint. Alapítása nagyjából a római történelem kezdetére tehető, a Kr.e. 8. századra.

Tekintve, hogy rengeteg szigeten épült, mai tudásunk szerint akár Egyiptom Velencéje is lehetne. Akkoriban persze erről szó sem lehetett, hisz Velencét és Egyiptomot évszázadok választották el egymástól időben.

Fantáziarajz Egyiptom kapujáról. Forrás: FB/Hilti Foundation

Nagyjából a mai Abukir kikötőjétől nem messze lehetett. Abukir többek között arról nevezetes, hogy itt verték tönkre a britek Napóleon flottáját 1798-ban, az érzékeny veszteség pedig hozzájárult ahhoz, hogy a francia hadvezér később vissza kellett térjen az anyaországba itteni hódítások helyett. Sovány vigasz, hogy rá majdnem egy évre az oszmán csapatokat ugyanitt, szárazföldi csatában megverte a későbbi császár.

Lagúnák, hidak, pontonok

Ókori görög történettudósok és filozófusok sora említette Thonis-Herakleion-t, amely egy központi templom köré épült rengeteg kikötővel és csatornával. Pontonhidak, hidak és kompok tömkelege szolgálta itt a lakók közlekedését.

A városról szóló legtöbb leírás sajnos elveszett, a görögök leírásai pedig meglehetősen kevés támopontot adnak. Például Hérodotosz, “a történetírás atyja” azt írta, hogy itt ért először partot Herkules (Héreklész) Egyiptomban. Nem túl történeti. Az ő fantáziája egyébként Trójai Helené és Páris látogatását is e városhoz kötötte.

Nagy Sándor pecsételte meg a sorsát

A brit bulvárlap szerint Nagy Sándor vetett véget Thonis tündöklésének azzal, hogy 15 kilométerre megalapította Alexandriát a híres világítótornyával és megannyi más csodájával. A város pedig hamarosan átvette a kereskedelmi központ szerepét.

A városnak végül cunamik, földrengések és az emelkedő tengerszint okozta a vesztét. Néhány lakó még az arab hódítás alatt (7. század) is kitartott, ám a város nagy része a következő évtizedekben romba dőlt vagy víz alá került.

Csodák kerültek elő a tenger mélyéről, de több van még odalent

Mélytengeri történészek végül a 2000-es években akadtak rá Franck Goddio vezetésével. Az ősi várost 6,5 kilométerre találták meg Alexandriától. A felfedezést nehezítette a korábbi régészek és kutatók számára, hogy a várost belepte az üledék, így fogalma sem lehetett arról egy-egy búvárnak, hogy mi fölött úszik el.

Forrás: FB/Hilti Foundation

Találtak itt hatalmas, 4,5 méternél is nagyobb szobrokat, díszes szarkofágokat, hieroglifákat, parfümösüvegeket, sőt drágaköveket és pénzt is.

Talán a legszebb szobra Hapi-nak volt, a bőség istenének, aki a leírások szerint védte is magát a várost. III. Kleopátráról is találtak szobrot, aki a még híresebb IV. Kleopátra előtt uralta a birodalmat.

Franck szerint sokkal több van még ott, mint amit eddig találtak. 2021-ben például egy ősi egyiptomi hajót fedeztek fel, melyen mívesen megmunkált fazekastermékeket és arany amuletteket találtak.

Olvass tovább nálunk Egyiptommal kapcsolatban:

• Ők voltak Egyiptom legkegyetlenebb fáraói – Részletek EBBEN a cikkünkben
• Mi lett Kleopátra utódjainak sorsa? – Elmondjuk ITT

Forrás: FB/Hilti Foundation