Hihetetlen szabályokat kellett betartani I. Erzsébet uralkodása alatt

A 16. század végén, I. Erzsébet királynő trónra lépését követően Anglia kispályás európai nemzetből az egész világot befolyásoló nagyhatalommá nőtte ki magát.

Ebben a korszakban pedig egy sajátos arisztokrata viselkedési kódex született, amely merőben eltért a modern normáktól. Az Erzsébet-kori illem nagyban meghatározta az ember társadalomban elfoglalt helyét. Egyáltalán nem lehetett könnyű senki helyzete, ugyanis a társadalmi rétegek ismerete, a divat és még a tánctudás is mérvadó volt, derül ki az Ancient Origins beszámolójából.

I. Erzsébet etikett furcsa illemszabályok

George Gower portréja I. Erzsébet királynőről 1588 körül. Wikimedia

Megfelelni nehéz

Aki képes volt betartani minden rá vonatkozó előírást, azt nagyra becsülték, azonban a szabályok megszegése súlyos következményekkel járt. A haragosok nem riadtak vissza a társadalmi kiközösítéstől sem, a legrosszabb esetben pedig – főként a vagyonosabbak körében – akár gazdasági következmények is sújthatták az illetőt és családját.

furcsa illemszabályok I. Erzsébet királynő Anglia

Az étkezés külön stratégiai játéknak minősült akkoriban. Képernyőfotó: Weird History/YouTube

Ezek a szabályok annyira fontosak voltak a korabeli angol társadalomban, hogy még a legszerényebb sorsú gyerekek is korán elsajátították az etikettet. Különösen az asztali illemnek volt kiemelt jelentősége, ami a megfelelő gyakorlásuknak szentelt bőséges mennyiségű irodalomban is megmutatkozott.

A mindennapi társadalmi interakciókat is nagyon aprólékos szabályok övezték, különösen a férfiak és a nők között. A nők meglepő módon nem kaptak útmutatást arról, hogyan viselkedjenek nyilvánosan férfiakkal szemben, de ez nem a nekik adott engedményeket jelentette, csupán az akkori patriarchális normák miatt alakult így.

Számtalan szabály volt arra, hogyan közelítsék meg a férfiak a nőket, és mégtöbb a nők egymás közötti társalgásaikra. Azonban szinte semmilyen útmutatás nem volt ahhoz, hogyan viselkedjen egy nő egy férfi előtt. Vélhetően azért, mert egy “rendes” nő nem ment férfiak közé. Képernyőfotó: Weird History/YouTube

A kézcsókolás és a kalapos etikett a tisztelet általános megnyilvánulása volt, míg a királyi családdal való találkozás a biztonság és a tisztelet biztosítása érdekében bonyolult hódolati rituálékat követelt meg.

A divat a státusz és az ízlés látható jeleként szolgált, a nyilvános eseményeken való öltözködést szigorúan szabályozták. A félreértések elkerülése és az illem fenntartása érdekében bonyolult szabályok szabályozták az interakciókat.

“Barátok között” elengedték a formaságokat

Szigorúsága ellenére az Erzsébet-kori etikett az egyenlők között lazább volt. Akár úgy is mondhatnánk, hogy “az ismerősök között” mindenki visszább vett a vaskalaposságból. Ennek a korszaknak a társadalmi dinamikája bemutatta, milyen az, amikor az irreális elvárások találkoznak a hagyományokkal és a befolyásvággyal, aminek köszönhetően betekintést kaphatunk a múlt egy karót nyelt szakaszába.

De ki is volt I. Erzsébet királynő?

I. Erzsébet, az utolsó Tudor uralkodó 1533. szeptember 7-én született Greenwichben, VIII. Henrik és második felesége, Boleyn Anna lányaként.

A The Royal Family szerint fiatalkora tele volt bizonytalansággal, a trónöröklésre való esélyei igen csekélynek tűntek, miután féltestvére, Edward 1537-ben megszületett. Ekkor csúszott vissza a harmadik helyre a sorban római katolikus féltestvére, Mária hercegnő mögé.

A római katolikusok mindig is törvénytelen gyermeknek tartották őt, és csak hajszál híján menekült meg a kivégzéstől, miután 1554-ben Thomas Wyatt lázadása elbukott Mária királynő ellen.

Erzsébet féltestvére 1558 novemberében bekövetkezett halála után lépett trónra. Szinte uralkodásra született, ugyanis remek készségeket örökölt szüleitől, amiket alátámaszt, hogy öt nyelven beszélt folyékonyan, illetve, hogy 45 éves uralkodását általában az angol történelem egyik legdicsőségesebb időszakaként tartják számon.