A huszárok életét bemutató kiállítás nyílt

Lázár Vilmos ezredesnek, az aradi vértanúk egyikének szablyája is látható azon az időszaki kiállításon, amely 175 év – 175 tárgy – 1849 – Huszárok, a szabadság katonái címmel nyílt meg szerdán a debreceni Déri Múzeumban.

A huszárok életét mutatja be az új kiállítás

Érdeklődők a 175 év – 175 tárgy. 1849 – Huszárok, a szabadság katonái című új, időszaki kiállításon a megnyitó napján a debreceni Déri Múzeumban 2024. április 10-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Korompai Balázs, a tárlat kurátora a szablyát bemutatva emlékeztetett arra, hogy Szkárosi Lázár Vilmos honvédezredes az első volt, akit az aradi vértanúk közül kivégeztek 1849. október 6-án.

Kiemelte, hogy a különleges műtárgy Mádai Norbert gyűjteményéből való, aki mintegy hatvan tárgyat ajánlott fel a múzeumnak a kiállításhoz, amelyen sisakok, huszártarsolyok, mellvértek és festmények is láthatók, bemutatva a huszárság életét a 16. századtól kezdve.

Mádai Norbert kecskeméti magángyűjtő hangsúlyozta: bízik abban, hogy lesz, aki a kiállítás anyagából hitet merít és összeszedi a világból még azt, amit kell.

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy 175 évvel ezelőtt, 1849 januárjában költözött Debrecenbe ideiglenesen az Országgyűlés, és szintén 175 évvel ezelőtt, április 14-én itt fogadták el a Nagytemplomban a függetlenségi nyilatkozatot.

A tárlathoz a Déri Múzeum és Mándi Norbert műgyűjtő mellett hozzájárult Hermann Róbert, a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettese, valamint maga a múzeum is, a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, a Szépművészeti Múzeum és a Békéssy Béla Vívóklub is – mondta el Angi János.

Debrecen szerepe a szabadságharcban

A 175 év – 175 tárgy. 1849 – Huszárok, a szabadság katonái című új, időszaki kiállítás a megnyitó napján a debreceni Déri Múzeumban 2024. április 10-én. MTI/Czeglédi Zsolt

Hermann Róbert megnyitójában kiemelte, hogy a debreceniek “odatették magukat” abban az öt hónapban, amikor itt volt a magyar főváros és komoly szerepe volt a városnak abban, hogy folytatódjon a szabadságharc.

A tárlattal kapcsolatban kifejtette, hogy valóban a huszárság volt a legmagyarabb csapatnem, ezért joggal emlékezünk rájuk ezen az évfordulón.

Papp László (Fidesz-KDNP) polgármester hangsúlyozta, hogy a szabadságharc utáni kései utódoknak morális kötelességük ápolni ennek a nagyon nemes és felemelő időszaknak az emlékét.

A városi identitás szempontjából óriási jelentősége van ennek az évfordulónak, ugyanis – mint mondta – a függetlenségi nyilatkozat a debreceniek nélkül nem nyert volna elfogadást. A huszárok előtt tisztelgő kiállítás pedig hozzájárul az évforduló még méltóbb és még szebb megünnepléséhez – emelte ki beszédében Papp László.

Az új időszaki kiállítás a nyár közepéig lesz látható a Déri Múzeumban.

Érdemes elolvasni:

• Amikor egy 15. századi szerzetes elkészítette a Google Maps-et
• 17. századi huszárpáncélt tártak fel