Megdöbbentő, mit találtak egy 1500 év körüli római kútban Zamárdiban

Egy felnőtt hiúz csontvázára bukkantak régészek, mellette, pontosabban fölötte pedig négy nagytestű kutya maradványait találták egy római kori gödörben Zamárdi Kútvölgyi-dűlő II. lelőhelyén. Azon kívül, hogy senki sem számított egy ilyen leletre, ez az első, teljes hiúzcsontváz Európában.

Hiúz “járt” Zamárdiban

Hiúz maradványait találták meg régészek Zamárdi egyik lelőhelyén. Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

Az Arkeonews információi szerint eurázsiai hiúz (Lynx lynx) egész Európa legnagyobb macskaféléje. Mindmáig nagyon kevés maradványuk került elő, és azok sem voltak teljesek.

Hatalmas elterjedési területe ellenére az ősi európai kultúrában nem hagyott nagy nyomot, többnyire csak ruhadarabokhoz vagy kabalákhoz használták karmait vagy prémjét.

Egy új, az International Journal of Ostearchaeology című folyóiratban megjelent tanulmány bemutatja a furcsa rituálét.

Eszerint az eset a Kr. e. 5-6 századra tehető, és négy kutyát és egy hiúzt is szerepeltet. A csontvázak elemzéséből kiderült, hogy a hiúz méretét tekintve hasonló volt a nagytestű kutyákhoz, amelyekkel együtt temették el.

A maradványok egy másfél méter mély gödörből kerültek elő. A macskafélét temették alulra, a kutyákat pedig annak maradványaira.

A Stockholmi Egyetem munkatársával együttműködve a Magyar Kutatási Hálózat Régészeti Intézetének régészei tanulmányukban megjegyzik, hogy az állatokat láthatóan nem céllal rendezték el.

“Bár a hiúz fizikai rekonstrukciója segítséget nyújtott ennek a különleges sírgödörnek a kiértékelésében, a lelőhely tényleges mivolta továbbra is kérdéses” – olvasható a tanulmányban.

“A lehetséges értelmezések szerint ez a sírhely a tetemek hétköznapi eldobása, vagy akár a húsevők – kezdve a hiúzokkal – kevéssé ismert rituális elhantolása is lehet.”

Fotó: Osteoarchaeological Research Laboratory, Stockholm

A történelem egyik kiszámíthatatlan időszakából

Az állatok a maradványait Nyugat-Közép-Magyarországon, a zamárdi Kútvölgyi-dűlő lelőhelyen fedezték fel.

A gödör egy olyan időszakból származik, amely valószínűleg kaotikus volt Nyugat-Európa számára, mivel időben közvetlenül a Római Birodalom bukása környékén járunk. Ez a terület a római uralom alatt még Pannonia néven volt ismert.

Azonban ahogy a hatalmas birodalom szertefoszlott, germán törzsek szállták meg a régiót. A lelőhely Kr. u. 430-550-re datálása pedig megfelel a longobárdok megszállásának. Egy germán csoportról van szó, amely az 5. század végén érkezett a Duna-vidékre, és Kr. u. 568-ig tartózkodott ott.

A maradványok elhelyezkedése a földben. Valószínűsítik, hogy a sorrend véletlenszerű. Gál Erika, Bartosiewicz László, Kiss Viktória, Horváth Friderika, Melis Eszter.

Az állatok eltemetéséből a kutatók rengeteg dologra tudnak következtetni, azonban a zamárdi esetet a már meglévő példákkal sem lesz könnyű megfejteni.

Ugyanakkor számos dokumentáció van háziállatok és emberek rendhagyó közös temetkezéseről, ezek pedig pont az ókori Pannoniában élő germán népekhez köthetők.

Érdemes elolvasni:

• 3000 évvel ezelőtt aranyból készült protézis segíthette ezeket a betegeket
• Zách Felícián merényletének az indítékait a mai napig sem ismerjük