Miért nem találkozunk földönkívüliekkel? A mesterséges intelligencia lehet a válasz

Az utóbbi időben a mesterséges intelligencia megjelenése és rohamos ütemben való elterjedése az egyik legfélelmetesebb globális probléma, amivel szembe kell néznünk. Legfőképpen azért, mert lassan már az élet minden területét áthatja, és nagyon nehéz bekategorizálni. A mesterséges intelligenciában ugyanis rengeteg lehetőség rejlik, ami jobbá teheti a világot, de rengeteg olyan is, ami káoszt és pusztítást okozhat. De hogy kapcsolódik mindez a földönkívüli életformákhoz?

Michael Garrett, a Manchesteri Egyetem kutatója szerint az összefüggés a Fermi-paradoxon egyik feloldásában, a Great Filterben, vagyis a “nagy szűrő” jelenségében keresendő – derül ki a Science Alert cikkéből.

A Fermi-paradoxon

A Fermi-paradoxon nem más, mint a földönkívüli életformák létezésének óriási valószínűsége és az erre utaló konkrét bizonyítékok teljes hiánya közötti ellentmondás. A történet szerint Enrico Fermi Nobel-díjas fizikus kollégáival ebédelt, amikor először feltette az egyetlen egyszerű kérdést: “hol vannak?”.  Hogy lehet, hogy sosem találtunk idegen eredetű technológiát? A paradoxonnak egyébként azóta több elméleti és empirikus feloldása is született, de ami ebben a kontextusban érdekes, az a Robert Hanson nevéhez fűződő Great Filter (magyarul: nagy szűrő) elmélete.

Forrás: Depositphotos

A “nagy szűrő” egy hipotetikus eseményt vagy jelenséget határoz meg, ami megakadályozza azt, hogy egy fejlett, intelligens életforma a saját bolygóján túlra is eljusson, sőt még az adott civilizáció pusztulását is okozhatja. Ilyen esemény lehet akár a csillagrobbanás, klímaváltozás, de akár “emberközelibb” jelenségek is, mint például az atomháború vagy egy mindent elsöprő járvány. Garrett szerint ilyen lehet a mesterséges intelligencia is. Különösen, ha továbbra is ilyen ütemben fejlődik.

A kilencvenes évekből származó elmélet természetesebben ennél jóval bonyolultabb és nem ennyire drasztikus – derül ki az Astronomy írásából. Robert Hanson az elmélet kidolgozásakor a hangsúlyt elsősorban a különböző akadályokra helyezte, amelyekkel egy civilizációnak szembe kell nézni, hogy eljusson egy bizonyos szintre. Ezek közé olyan alapvető feltételek is tartoznak, mint a többsejtű életforma kialakulása, de az űr meghódítása is leküzdendő feladat.

De mi lehet a valódi vízválasztó – a tényleges Great Filter? Egyesek szerint az emberiség már túl is haladt ezen a ponton. Garett, és sokan mások azonban nem ennyire optimisták.

Forrás: Depositphotos

Mesterséges intelligencia, a világ pusztítója

A kutató szerint ugyanis addig, amíg nincsen megfelelő szabályozás, minden okunk megvan arra, hogy azt feltételezzük, a mesterséges intelligencia egy adott ponton képes lehet nemcsak az emberi, de idegen civilizációk elpusztítására is. A nemrég megjelent írásában az AI egy fejlettebb változatára, a mesterséges szuperintelligenciára hivatkozik. Véleménye szerint ugyanis ez lehet az, ami megfelel a “nagy szűrő” jelenségének.

A kutató külön kiemelte, hogy mint minden civilizációnak, az emberiségnek is az jelentené a legfőbb biztonságot és túlélési esélyt, ha elérné, hogy a rendelkezésére álljon egy “tartalékbolygó”. Ez persze logikusnak tűnik, hiszen egyéni szinten is ugyanez a helyzet: mindig az a legbiztosabb, ha az embernek van egy “B-terve”. Kérdés, hogy a jövőben hogy fognak alakulni a dolgok. Garrett szerint épp ezért kell gyorsan cselekedni.

Forrás: Depositphotos

Kétélű fegyver

A szűk keresztmetszet tehát ebben az esetben is az, hogy miként alakul a mesterséges intelligencia fejlődése. Egyelőre sokan bizakodnak, és valószínűleg nem véletlenül. Bár Garretthez hasonlóan sokan totális katasztrófát és világvégét vizionálnak, érdemes figyelembe venni a mesterséges intelligencia pozitívumait is. Legyen szó az orvostudományról, automatizációról és számtalan egyéb tényezőről, az eredmények magukért beszélnek.

A mesterséges intelligencia világvége-vízió legnagyobb iróniája egyébként pont a sokrétű felhasználásában rejlik. Az AI-t ugyanis egyebek mellett idegen életformák felkutatására is ráállították, mint ahogy azt korábban mi is megírtuk. Azt, hogy választ kapunk-e arra az örök kérdésre, hogy egyedül vagyunk-e a világegyetemben, vagy sem, csak az idő múlása fogja megerősíteni vagy cáfolni – épp úgy, mint azt, hogy sikerül-e kereteket szabni a mesterséges intelligenciának hosszútávon.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Bizonyítékot találhattak a Naprendszer 9. bolygójának létezésére

Rájöhettek a Stonehenge titkára a tudósok: nemcsak a Naphoz, a Holdhoz is köze lehet