Észak-koreai rakétákat és kémiai fegyvereket használhat Oroszország Ukrajnában

Egyre aggasztóbb lépéseket tesz Oroszország az ukrán háborúban. Észak-Korea is beszállt.

Január 2-án találtak először kézzelfogható bizonyítékot, hogy Észak-Korea fegyverekkel látja el Oroszországot. Az ukrán hadsereg szerint azóta több tucat észak-koreai rakétát lőttek ki rájuk, amelyek legalább 24 ember halálát okozták. Persze ez nem katonai segítőkészségről árulkodik, hanem feltehetően kereskedelmi érdekről, a BBC szerint azonban sokkal nagyobb léptékű következményei lehetnek.

Bár a közelmúltban sokat beszéltek arról, hogy Kim Dzsong Un atomháború kirobbantására készül, a közvetlenebb fenyegetést most Észak-Korea azon képessége jelenti, hogy a már létező háborúkat és a globális instabilitást táplálja.

Kimachuk asszony a Conflict Armament Research (CAR) nevű szervezetnél dolgozik, amely a háborúban használt fegyverek visszaszerzésével foglalkozik, hogy kiderítse, hogyan készültek.

Rombolás Buchában, Ukrajnában. Forrás: Rawpixel/ Public Domain

Csapata megdöbbentő felfedezést tett az észak-koreai rakétáról

Tele volt a legújabb külföldi technológiával. A legtöbb elektronikus alkatrészt az Egyesült Államokban és Európában gyártották az elmúlt néhány évben. Még egy amerikai számítógépes chipet is találtak, amelyet még 2023 márciusában készítettek. Ez azt jelentette, hogy Észak-Korea illegálisan szerzett be létfontosságú fegyveralkatrészeket, becsempészte őket az országba, összeszerelte a rakétát, majd titokban Oroszországba szállította, ahol aztán a frontvonalra szállították és kilőtték – mindezt néhány hónap alatt.

„Ez volt a legnagyobb meglepetés, hogy annak ellenére, hogy Észak-Korea csaknem két évtizede szigorú szankciók alatt áll, mégis sikerül megszereznie mindent, ami a fegyverek elkészítéséhez szükséges, méghozzá rendkívüli gyorsasággal” – mondta Damien Spleeters, a CAR igazgatóhelyettese.

Az európai beavatkozás extrém lépés

Londonban Joseph Byrne, a Royal United Services Institute (RUSI) védelmi szervezet észak-koreai szakértője ugyanilyen megdöbbenéssel nyilatkozott.

„Soha nem gondoltam volna, hogy észak-koreai ballisztikus rakétákat fognak használni arra, hogy embereket öljenek meg európai földön” – mondta. Ő és csapata a RUSI-nál azóta követik nyomon az Oroszországba irányuló észak-koreai fegyverszállítmányokat, amióta Kim Dzsong Un tavaly szeptemberben Oroszországban találkozott Putyinnal, hogy egy feltételezett fegyverüzletet kössenek.

Észak-koreai szállítóhajó. Forrás: PICRYL/ Public Domain

Titkos fegyverszállítmányok

Műholdfelvételek segítségével négy orosz teherhajót tudtak megfigyelni, amelyek egyszerre több száz konténerrel megrakodva ingáznak oda-vissza Észak-Korea és egy orosz katonai kikötő között. Néhány hete mi is beszámoltunk róla, hogy az üzletben egy jelentős kínai hajógyár is szerepet vállalt, amely két hónapig bújtatta az orosz hajókat.

A RUSI becslései szerint összesen 7000 konténert küldtek, amelyek több mint egymillió lőszerrel és rakétával vannak megtöltve – olyanokkal, amelyeket teherautókról lehet nagy sorozatban kilőni. Becsléseiket az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság és Dél-Korea hírszerzési információi támasztják alá, bár Oroszország és Észak-Korea tagadta a kereskedelmet.

Nem az észak-koreai rakéták az oroszok egyetlen aggasztó lépése

Az amerikai külügyminisztérium azzal vádolta Oroszországot, hogy az 1997-es Vegyifegyver-tilalmi Egyezményt megsértve klórpikrint – az első világháborúban mérges gázként széles körben használt vegyi anyagok egyikét – vetett be az ukrán csapatok ellen. Washington nem pontosította, hogy az orosz erők állítólag hol és mikor használták a vegyületet, írja a Meduza független orosz hírportál.

A külügyminisztérium a bejelentést az Oroszország elleni új szankciók nyilvánosságra hozatala közben tette, többek között az orosz fegyveres erők sugárvédelmi, vegyi és biológiai védelmi erői ellen. Anatolij Antonov, Oroszország amerikai nagykövete válaszul „abszolút visszataszítónak és megalapozatlannak” nevezte Washington vádjait.

Ismétlődő vádak

A teljes körű háború kezdete óta az ukrán hadsereg többször is azzal vádolta Oroszországot, hogy vegyi fegyvereket, köztük klórpikrint vetett be. Az orosz védelmi minisztérium viszont rendszeresen azzal válaszol, hogy megfordítja az ujjal mutogatást. Szerinte ugyanis épp Ukrajna vet be vegyi és biológiai fegyvereket az orosz katonák ellen.

Oroszország 2017-ben arról számolt be, hogy hivatalosan megsemmisítette vegyifegyver-készleteit. Szergej Szkripal volt orosz katonatisztet azonban 2018-ban megmérgezték az Egyesült Királyságban, Alekszej Navalnij néhai orosz ellenzéki vezetőt pedig 2020-ban Oroszországban. A Vegyifegyver-tilalmi Szervezet ezt követően megerősítette, hogy mindkét esetben a Novicsok csoportba tartozó – eredetileg a Szovjetunióban kifejlesztett – vegyi anyagokat használtak. Az orosz hatóságok tagadták, hogy közük lenne a mérgezésekhez.

Ez is érdekelhet:

• Oroszország körözi Zelenszkijt
• Ukrán hírszerzési vezető: Putyinék egy hét alatt elfoglalnák a Baltikumot