Épülhet-e a holdvasút a 2030-as évekre?
A holdvasút talán már nem is marad olyan sokáig a sci-fi írók képzeletének szüleménye. Az idő előrehaladtával ugyanis egyre közelebb jutunk az állandó emberi jelenlét megvalósulásához a Holdon, így értelemszerűen egyre inkább szükségessé válnak azok az új technológiák, amik megkönnyítik a “helyben zajló” munkálatokat.
A NASA kezdeményezéséből született projekt FLOAT néven fut, ami a Flexible Levitation On A Track (magyarul: rugalmas lebegés egy sínen) rövidítése – írja az IFLScience.
Lebegő holdvasút
A cél egy önálló, megbízható és hatékony teherszállítási rendszer kidolgozása. Ami azonban a legizgalmasabb az egészben, az az, hogy a sínek a tervek szerint nem lesznek rögzítve. Elméletileg különböző méretű lebegő robotok (amik működésükben közelebb állhatnak a robotporszívókhoz, mint az összetettebb, intelligensebb darabokhoz) fogják a pályákat mozgatni.
A rugalmas, szőnyegszerűen kiteríthető pálya egy a levitációt elősegítő grafitrétegből és egy arra épített, a meghajtásét felelős integrált áramkörből épülne fel. A harmadik réteg (ez akár el is hagyható) napelemekből állna, hogy ennek segítségével a rendszer napsütésben külső áramforrás nélkül is képes legyen üzemelni.
A holdvasút elsődleges célja az űrhajók leszállási zónái és a bázis közti teherszállítás, valamint a Holdról bányászott anyagok építési területekre történő mozgatása lenne, hihetetlen hatékonysággal. A becslések szerint ez a rendszer akár napi 100 tonna rakomány szállítására is képes lehet, ráadásul több kilométernyi távolságokra.
A tervezés egyébként már átlépett a második fázisba, ami azt jelenti, hogy elkezdenek kidolgozni egy kisebb változatot, amit aztán egy a Holdhoz hasonló környezetben tesztelnek. Ebből aztán le tudják vonni a szükséges következtetéseket arról, hogy milyen további fejlesztésekre lehet szükség az “igazi holdvasút” elkészítéséhez.
További tervek az űrben
A holdvasút terveit és megvalósítását a NASA Innovative Advanced Concepts keretei közt dolgozzák ki, és a projekt már a második fázisába lép. Ezen a szinten van még többek között egy meghajtórendszer kidolgozása, ami asztronautákat juttatna a lehető legrövidebb idő alatt a Marsra és egy minden eddiginél nagyobb űrteleszkóp, melynek lencséje forradalmi módon üveg helyett a mikrogravitációs környezetben lebegő folyadékból állna.
A kiválasztott projektek két éven keresztül 600 ezer dolláros anyagi támogatást kapnak, és ez idő alatt a függőben lévő technikai és anyagi tényezőket is fel kell térképezniük. Ez dönti el, hogy az idő lejártával átléphetnek-e a harmadik fázisba. A FLOAT vezetője szerint ideális körülmények közt a holdvasút akár az elkövetkezendő évtized folyamán is elkészülhet.
Az űrprojektek viszonylag nagy része egyébként fázistól függetlenül a Marsra helyezi a fókuszt. A gyorsabb odajutás lehetővé tétele mellett ugyanennek a programnak az első fázisában négy másik Marssal kapcsolatos fejlesztés kapott helyet.
Ezeket is érdemes elolvasni:
Olyan mély víznyelőt találtak a kutatók, hogy nem tudják, hol a vége
Elindult a kínai szonda, hogy a Hold sötét oldaláról hozzon mintákat
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Feltörtek egy 2 milliárd éves kőzetet, és életet találtak benne
Luxemburgi Erzsébet, a királyné aki királynő akart lenni
Ennek a törpebolygónak a kérge akár 90 százalékban is vízből állhat, ráadásul nincs is olyan messze
A tiltott sziget a Bengáli-öbölben, ahol az őslakosok hidegvérrel megölik a partraszállókat
TESZT: Hivatalosan is zseni, aki észreveszi a három állatot 15 másodperc alatt
Bizarr felfedezés: Tutanhamont merev férfiassággal mumifikálták