Ukrajna az orosz módszerrel vághat vissza Putyinnak
Tíz-húszezer elítéltet lehetne mozgósítani a hadban álló fegyveres erőkhöz a büntetés-végrehajtási rendszerből, nem utolsósorban azért, mert Ukrajnában túlzsúfoltak a börtönök, jelentette ki Denisz Maljuszka a BBC ukrán kiadásának adott és pénteken megjelent interjújában.
A tárcavezető kiemelte, hogy főként az előzetes letartóztatásban lévők fogdák vannak tele, különösen a nagyvárosokban. “Nem utolsó sorban ezért agitálok a fogvatartottak és elítéltek mozgósításáért, vagyis hogy ne sérüljön a meghatározott területen fogva tartottak létszámára vonatkozó előírások.”
Maljuszka amellett érvelt, hogy a gyilkosságért elítéltek is mozgósíthatók legyenek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (jobbra) látogatást tesz a 117. szeparatista területvédelmi dandárnál. EPA/PRESIDENTIAL PRESS SERVICE
A szokás hatalma?
“Miért megy az ember háborúba, ha nem azért, hogy gyilkoljon? Sőt, ha gyilkosokról beszélünk, különösen az életfogytiglanra ítéltekről, ők gyakorta olyan emberek, akik nagyon fiatalon, 18-19 évesen követték el a gyilkosságot.”
Az ukrán parlament szerdán fogadta el azt a törvényjavaslatot, amely engedélyezi bizonyos kategóriájú bebörtönzöttek mozgósíthatóságát, amennyiben önként jelentkeznek szolgálatra, ídja a Kyiv Post.
Az előterjesztés szerint azonban továbbra sem szolgálhatnak az ukrán fegyveres erőkben a szándékos emberölést elkövetők, nemi erőszaktevők és a pedofilok, a korrupt hivatalnokok, az ország nemzetbiztonsága ellen vétők, valamint kábítószer illegális előállításáért, megszerzéséért, terjesztéséért vagy birtoklásáért elítélt személyek.
Ezek közül is csak olyanok mozgósíthatók, akiknek legfeljebb három év maradt hátra a büntetésükből.
Ukrajna elnöke nem fogja legitimitását veszteni a háború alatt
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ötéves hivatali idejének 2024. május 21-i lejárta után sem veszíti el legitimitását a következő államfő megválasztásáig – vélekedett Denisz Maljuszka ukrán igazságügyi miniszter az BBC ukrán kiadásának adott, pénteken megjelent interjújában.
Ukrajnában az alkotmány előírása szerint hadiállapot ideje alatt nem lehet választásokat tartani. A tárcavezető leszögezte, hogy az elnök jogköre a következő államfő megválasztásáig tart.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy az ukrán alkotmány számos normája úgy van megfogalmazva, hogy aki valamilyen összeesküvés-elméletet akar valamire felépíteni, az megtalálhatja benne annak igazolást.
Ezért a miniszter heves vitákra számít az elnöki legitimáció kérdésével kapcsolatosan, elsősorban abból kiindulva, hogy az alkotmány kidolgozói annak idején nem nagyon hittek egy ukrajnai háború kitörésében, így meglehetősen “ügyetlenül” fogalmazták meg az alaptörvény erre vonatkozó normáit.
A hadiállapotra vonatkozó részek pontatlan megfogalmazása miatt, mint rámutat, a közösségi oldalakon terjedő összeesküvés-elméleteket Oroszország felhasználja saját propagandacéljaira.
Arra a megjegyzésre, miszerint célszerűbb lenne az alkotmányt értelmező testülethez, az alkotmánybírósághoz fordulni, hogy véget vessen az elnök legitimációja körüli dilemmának, Maljuszka azt válaszolta, hogy szerinte túl késő ezt megtenni, “sőt a jelenlegi valóságban még káros is lehet”.
“Valószínűleg már késő ezt most megtenni, mert éppen ez a fajta megkeresés jelentené azt, hogy vannak jogos kétségek efelől.”
Hangsúlyozta, hogy az ország kommunikációs és biztonsági helyzetét tekintve szerinte óriási hiba lenne most hivatalosan és nyilvánosan megkérdőjelezni az elnök legitimitását, ezért is gondolja úgy, hogy most nincs értelme az alkotmánybírósághoz fordulni.
Arra a kérdésre, hogy a május 21. utáni elnöki rendeletek teljesen legitimek lesznek-e, a miniszter azt válaszolta, hogy egyértelműen azok lesznek.
Érdemes elolvasni:
