Az ember a két lábon járás miatt ‘hagyta el’ szőrzetét

Az emberiségnek az elmúlt 2 millió évben rengeteg ideje volt jelentős evolúciós változásokon keresztülmenni. Ez meg is történt többek között akkor, amikor megjelent a Homo erectus, azaz a felegyenesedett ember, és áttértünk a két lábon való közlekedésre.

Ez az átmenet pedig valószínűleg döntő szerepet játszott a szőrzet fokozatos eltűnésében. A Homo erectust megelőző Australopithecus valószínűleg jelentős mennyiségű szőrrel rendelkezett a hőszabályozás és az időjárás viszontagságai elleni védelem érdekében, írja az Ancient Origins.

Hatalmas lépés volt az emberiség történelmében

A Homo erectus koponyája az angliai Natural History Museum-ban. Dénes Emőke/Wikimedia Commons

Ahogy azonban a Homo erectus teljesen függőleges testtartást vett fel, és ezzel több bőrt tett ki a napfénynek, a hatékony hűtési mechanizmusok iránti igény vált fontossá.

A kétlábúság és a szőrzetvesztés közötti kapcsolat a hatékony hűtés szükségességében rejlik a kitartó vadászat során, amely vadászati módszer a Homo erectus által is alkalmazott vadászati módszer lehetett.

A vékonyabb bundájával jobban tudta szabályozni a testhőmérsékletét az izzadás révén, ami lehetővé tette a hosszabb vadászatot a túlmelegedés veszélye nélkül.

Ez az evolúciós előny valószínűleg hozzájárult ahhoz, hogy a Homo erectus sikeres és kitartó vadász volt, emellett pedig elősegítette a kevesebb szőrzet génjeinek elterjedését.

Továbbá az emberben a több ekkrin verejtékmirigy és a finomabb vellusszőrzet kialakulása lehetővé tette a hatékony hűtést a párolgás révén, ami tovább csökkentette a vastag szőrzet szükségességét.

Míg a test bizonyos részein megmaradt a szőrzet védelmi és jelzési céllal, az annak csökkentésére irányuló általános tendencia a mozgás, a hőszabályozás és az evolúciós alkalmazkodás révén alakult ki.