Csillagászok 7 olyan objektumot is találhattak, amelyeket idegen civilizációk alkothattak
Régóta feltételezik, hogy ha léteznek idegen civilizációk, akkor sokkal fejlettebbek nálunk. És bár a tudósok egyetértenek abban, hogy ez valószínűleg igaz, mára már mi is képesek lehetünk arra, hogy legalább felkutassuk ezeket az idegen lényeket.
A nemzetközi kutatócsoport kidolgozott egy módszert, amellyel a földönkívüliek összetett megastruktúrái, az úgynevezett Dyson-gömbök után kutathatnak, számolt be az Indy100.
Miután több millió potenciális objektumot is átvizsgáltak, úgy vélik, hogy hét ilyen óriásgömböt azonosítottak a kozmoszban.
Mi is ez az építmény pontosan?
Dyson-gömb illusztrációja. Wikimedia Commons/Kevin Gill
A Dyson-gömb egy elméleti létesítmény, amelyet csak egy, a miénknél sokkal fejlettebb civilizáció lenne képes megépíteni.
Egy ilyen konstrukció lehetőségét Freeman J. Dyson fizikus és csillagász vetette fel még 1960-ban. Ő egy naprendszer méretű, objektumok rajából álló burokként képzelte el, amely egy csillag körül, független pályán mozoghatna.
Az elképzelés szerint az ezt a sokoldalú gömböt az idegenek arra használnák, hogy a csillag energiáját hasznosítva kielégítsék a technológiailag fejlett népük egyre növekvő energiaszükségletét.
Most a csoport állítólag kidolgozta, hogyan lehet egy potenciális Dyson-gömb sajátos jeleit észlelni, tervüket pedig Hephaistos projektnek nevezték el a görög kovácsisten után.
Fejlett idegen civilizációk lapulhatnak az univerzumban?
A svédországi Uppsalai Egyetem munkatársa, Matías Suazo által vezetett csapat a tanulmányban részletezi, hogyan elemezte az Európai Űrügynökség Gaia csillagtérképének, valamint a 2MASS infravörös csillagászati felmérésnek és a NASA WISE infravörös csillagászati űrtávcsövének adatait a kutatáshoz.
Ki tudja, mi rejtőzik a világegyetem távoli szegleteiben. Illusztráció: Felix Mittermeier/Pixabay
A három felmérésből mintegy 5 millió forrást vizsgáltak meg, hogy összeállítsanak egy katalógust. Olyan, részben kész gömböket kerestek, amelyek felesleges infravörös sugárzást bocsátanak ki.
“Ez a struktúra hőt bocsátana ki közép-infravörös sugárzás formájában, amely a struktúra befejezettségén kívül annak effektív hőmérsékletétől is függne.”
A Universe Today megjegyezte, hogy a probléma itt az, hogy rengeteg más természetes objektum bocsát ki felesleges infravörös sugárzást, páldául a csillagködök és a háttérgalaxisok.
És így, ahogyan azt remélni lehetett, Suazo és kollégái létrehoztak egy speciális csővezetéket, hogy megtalálják a tűt a szénakazalban.
“Ezt a potenciális Dyson-gömbök azonosítására fejlesztették ki, hogy olyan forrásokra összpontosítson, amelyek olyan rendellenes infravörös többletet mutatnak, amely nem tulajdonítható az ilyen sugárzás egyetlen természetes forrásának sem.”
Ezután a csillagjelöltek listáját további szűrésnek vetették alá, így a mintegy ötmillió eredeti objektumból mindössze hét Dyson-gömb-jelölt maradt, és a kutatók biztosak abban, hogy ez a hét mind valódi.
“Valamennyi forrás tiszta közép-infravörös sugárzó, és nincsenek egyértelmű szennyeződések vagy olyan jelek, amelyek nyilvánvaló közép-infravörös eredetre utalnának.”
A csapat azért elismeri, fennáll a hiba lehetősége is
“A jelöltjeinket körülvevő meleg törmelékkorongok jelenléte továbbra is hihető magyarázat marad a forrásaink infravörös többletére.”
Mindazonáltal úgy tűnik, hogy jelöltjeik M-típusú, vörös törpe csillagok, ezek körül pedig nagyon ritkák a törmelékkorongok.
A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy ez a “hét látszólagos M törpe olyan infravörös többletet mutat, amely nem egyértelmű természetű, és összeegyeztethető a Dyson-gömb modelljeinkkel”.
Megjegyzik továbbá, hogy a további optikai spektroszkópia segítene jobban megérteni ezt a hét forrást. Ki tudja, miket fogunk még találni az elkövetkező években…
“Mindenképpen szükség lesz további kutatásokra ahhoz, hogy feltárjuk ezeknek a forrásoknak a valódi természetét.”
Érdemes elolvasni:
