13 százalékkal kisebb az emberi agy, mint tízezer éve

Az emberi agy mérete azok közé a dolgok közé tartozik, ami megkülönböztet az állatoktól, hiszen ennek köszönhetjük rendkívüli intelligenciánkat és azt, hogy a civilizációnk ma ott tart, ahol. Vagy legalábbis a többségünk ezt gondolja. A számok azonban nem ezt tükrözik: 

A jelenségre eddig még a kutatóknak sem sikerült pontos magyarázatot találni – derül ki a BBC cikkéből. Akármilyen ellentmondásosan is hangzik, az ok lehet éppen az, hogy idővel egyre “okosabbak” lettünk.

A kezdetek

Az emberi agy más, hasonló méretű állatokhoz viszonyítva valóban óriási: az utolsó, a mai főemlősökkel közös ősünké például még csak negyedekkora volt. A gyors agynövekedés az emberfajoknál egymástól függetlenül és különböző időpontokban következett be Ázsiában, Európában és Afrikában. Ide sorolható az Australopithecus afarensis, a Homo erectus, a Homo heidelbergensis és a neandervölgyi ember esete is. Ez a folyamat azonban a modern ember megjelenésével megfordult, így koponyánk mára már átlagosan 12,7%-kal kisebb, mint az utolsó jégkorszak idején élt őseinké volt.

Forrás: Depositphotos

Az emberi agy és az éghajlat

A különös folyamattal kapcsolatban mostanáig számtalan elmélet látott napvilágot, melyek egyike az éghajlat megváltozásával magyarázza a méretbeli visszaesést. Egyes kutatók szerint ugyanis csökkenés mindig olyankor következett be, amikor az éghajlat melegebbre fordult, ilyenkor ugyanis az emberek hatékonyabb hőleadásra kényszerültek, erre pedig egy kisebb agy sokkal alkalmasabb, mint egy nagyobb. Manapság persze már viszonylag egyszerűen tudjuk hűteni magunkat, de régen láthatóan nem volt más választás, mint az evolúciós alkalmazkodás.

Forrás: Pexels

Mások úgy vélik, hogy az emberi agy egyszerűen (nem utolsósorban a nyelvnek és az elvont gondolkodás megjelenésének köszönhetően) hatékonyabbá és rendszerezettebbé vált, így kisebb méretben is el tudta látni a feladatát. Az elmélet ellen szól azonban az, hogy az agy „zsugorodása” valószínűleg már jóval a nyelv megjelenése előtt elkezdődött, bár tény, hogy mindkét időpontot igen nehéz pontosan meghatározni.

Lehetséges magyarázatként az is felmerült, hogy az első társadalmak megjelenése és a földművelésre történő áttérés indította el koponyánk méretének csökkenését. A vadászó-gyűjtögető életmóddal való felhagyás ugyanis először vitaminhiányhoz vezetett a táplálkozásunkban, mely gátolhatta a fejlődést és így az agy növekedését is

A jelen állapot

Mielőtt ezek alapján aggódni kezdenénk, hogy vajon az emberi faj egyre butábbá válik-e, érdemes megjegyezni, hogy az agyunkat illetően a méret egyáltalán nem minden. Közismert például, hogy a férfiak agya átlagosan mintegy 11%-kal nagyobb a nőkénél, ez azonban csak nagyobb testmérettel van összefüggésben és semmi másban: a férfiak és a nők intelligenciája között egyébként szinte semmi különbség nincsen. Arra is utalnak jelek, hogy bizonyos előemberfajok (mint például a Homo floriensis vagy a Homo naledi) sokkal kisebb aggyal is képesek voltak ugyanarra, mint nagyobb koponyával rendelkező társaik.

Egyelőre úgy tűnik tehát, nincs mitől félnünk jövőbeli értelmi képességeinket illetően. Ahhoz azonban, hogy a folyamatot fel tudjuk térképezni, jóval több információra lesz szükségünk. Kezdetnek például azt kéne kiderítenünk, hogy egyáltalán mikor kezdődött pontosan a folyamat. Több korábbi kutatás is zátonyra futott a témában, de az emberi agyat továbbra is jelentős tudományos érdeklődés övezi.

Az emberi agy mérete önmagában nem mérvadó
Forrás: Depositphotos

Ezeket is érdemes elolvasni:

A hipnózis a tudomány szerint is igazi – ezért

Létfontosságú szerv hiányzik a kacsacsőrű emlősökből, mégis vígan élnek