Már az ókori Pompeiiben is léteztek gyorséttermek

Pompeii a legismertebb ókori romvárosok közé tartozik, ami hosszú ideje izgatja a régészek fantáziáját. Persze egyáltalán nem alaptalanul. A hamunak köszönhetően rengeteg tárgy és művészeti vagy egyéb alkotás visszamaradt, ami alapján jobban megismerhetjük a korabeli életet. Ez alól nem kivétel a korabeli étkezés sem.

Az étkezési szokások a Római Birodalomban meglepően sok dologban hasonítottak. Tulajdonképpen a gyorséttermeknek is volt korabeli megfelelőjük – derül ki a The Collector írásából. Pompeii esetében ráadásul kifejezetten sok ilyen helyről van szó.

Étkezés a Római Birodalomban

Az ókori Rómában mindenkit megilletett valamennyi “alamizsna”, gabona-fejadag formájában. Ebből a gabonából készíthettek kását vagy akár kenyeret, amit közös használatú kemencékben süthettek ki. Előfordult azonban, hogy az adag egy napra nem volt elegendő vagy az emberek más okból nem értek rá. Ilyenkor jöttek jól a a legtöbb városban sűrűn megtalálható étkezdék, a thermopoliumok, ahol nemcsak enni, de szórakozni, beszélgetni vagy éppen szerencsejátékozni is lehetett – hasonlóan a mai különböző vendéglátóipari egységekhez.

Érdekes módon ezekben a tavernákban elsősorban a szegények fordultak meg, mert konyhájuk a saját házukban csak a tehetősebbeknek volt. Ennek ellenére valószínű, hogy időnként a gazdagabbak is látogatást tettek az ilyen helyeken, már csak az élmény kedvéért is – Nero császár például egészen biztosan.

Pompeii “gyorsétterem” – rekonstrukció egy francia múzeumban

Pompeii

Pompeii sok szempontból tökéletes modell az átlagos városi élet megismerésére a császárság első évtizedeiben. Elhelyezkedésének köszönhetően (több kereskedelmi útvonal is átment rajta) sűrűn megfordultak utazók a városban, ami még inkább igényt teremtett az étkezési lehetőségekre.

A városban a Kr. u. 79-es vulkánkitörés idejére már közel 90 thermopolium működött, melyek többsége hasonló minta szerint épült fel. A pult rendszerint az utcára nézett, ahol (akár egy mai gyorsétteremben) az ételt is meg lehetett rendelni. Természetesen beljebb voltak kialakítva ülőhelyek és a vendégek néhány esetben még a kertben is étkezhettek. A taverna egyébként legtöbbször a tulajdonos házához volt hozzáépítve, melytől sokszor csak egy ajtó és egy szűk folyosó választotta el.

Pompeii thermopoliumok sora
Forrás: Wikimedia Commons

Mint sok más épület Pompeiiben, a thermopoliumok belsejét is különféle jeleneteket ábrázoló freskókkal díszítették, illetve az étlapot is innen olvashatták le a vendégek. Sok esetben még illusztráció is volt a menühöz. Néhány fogadós még szentélyt is berendezett bizonyos istenek tiszteletére az étkezde valamelyik sarkában.

Ezt ették a helyiek

A várost elpusztító vulkánkitörésnek és a mindent beborító hamunak köszönhetően azt is viszonylag jól meg tudjuk határozni, hogy az ott élők milyen jellegű ételeket fogyasztottak. Az ásatások során sok agyagedény (úgynevezett dolia) került elő, melyekbe különféle egytálételeket (például egy húsból, halból és csigából készült pörköltféleséget) rakhattak . A pultra ezek mellé gyümölcsök, magvak, kenyér és sütemények is kerültek.

Ezen kívül minden étkezésnek fontos eleme volt a bor, melyet hidegen és melegen (a ma ismert forralt borhoz hasonlóan) is felszolgáltak. Az ital ára természetesen elsősorban a minőségétől függött, így a szegényebb és a tehetősebb vendégek egyaránt ki voltak szolgálva igényeik szerint.

A hamu az ételeket is viszonylag jó állapotban őrizte meg
Forrás: Wikimedia Commons

Ezeket is érdemes elolvasni:

• Senki sem ismeri a hattuszaszi templom rejtélyes monolitjának valódi funkcióját
• 400 éves emberi maradványokra bukkant egy hegymászó a svájci Alpokban