Visegrádon bemutatták a régészeti szenzációnak számító legújabb leletcsoportot
Nem nyugszik Visegrád: nemrég egy teniszpálya alatt találtak meg egy 500 éves templomot, most pedig már feltárt leleteket adtak át.
Régészeti szenzációnak számító faragott márványtöredékekre bukkantak a visegrádi műemlékegyüttes újjászületését megelőző feltáráson.
A leletanyagot hétfőn mutatták be Visegrádon
Hasonló művészeti értékű és ilyen jó állapotban fennmaradt itáliai reneszánsz műalkotás eddig még nem került elő Magyarországon – hangzott el a sajtóbemutatón az MTI szerint.
Vitályos Eszter kormányszóvivő a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy Visegrád több mint ezer éve a magyar és az európai történelem egyik jelentős helyszíne, a közép-európai együttműködés bölcsőjeként fontos szimbolikus szerepet tölt be a mai napig.
Visegrád történelmi központja
Visegrád a Dunakanyar fővárosa, kulturális és turisztikai központja, amit a szolgáltatások milyensége és mennyisége is hűen tükröz. A település fekvésének jelentőségét már a rómaiak is felismerték, majd az ezeréves magyar történelem során is többször központi szereppel bírt, írja az I Love Dunakanyar turisztikai portál.
Azt is illik megjegyezni, hogy már az új kőkorszakban is lakott terület volt, amit a szomszédos Lepencén talált tárgyak bizonyítanak, de vannak annak is nyomai, hogy már ennél korábban is járt erre ember.
Amit eddig feltártak
A történelmi épületegyüttes átfogó felújítása régóta váratott magára, mostanra az épületek állapota jelentősen leromlott, a teljes körű rekonstrukció nem halasztható tovább, írja a turizmus.com.
Az alsóvár utolsó nagyobb rekonstrukciója több mint ötven éve történt, a fellegvár műemléki helyreállítása és régészeti feltárása több mint tíz éve leállt, azóta a vár egy része életveszélyes és nem látogatható – tette hozzá.
Többre hivatott
Az ország harmadik legismertebb vára vonzó turisztikai célpont, de a jelenlegi állapotában szolgáltatásaival nem képes megfelelni a mai látogatói elvárásoknak. Az épített örökség megőrzése a magyar állam fontos feladata, ez a feltárás pedig bizonyítja, hogy milyen rendkívül gazdag kulturális örökséggel rendelkezik a Pilis-Dunakanyar – emelte ki Vitályos Eszter.
Fodor Gergely, a Budavári Palotanegyed, a Citadella és a visegrádi műemlékegyüttes megújításáért felelős kormánybiztos a sajtótájékoztatón felidézte, hogy három évvel ezelőtt azt vállalták, hogy 2035-re, a visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára a várat, a várhoz kapcsolódó történelmi épületeket és a környező területeket a hely szelleméhez méltó köntösbe öltöztetik és helyreállítják az egykori királyi központ kiemelkedően fontos építészeti és kultúrtörténeti emlékeit.
A történelem védelmében
Hozzátette, hogy az értékteremtés mellett minden fejlesztésnél kiemelt figyelmet fordítanak az értékmentésre, a múlt emlékeinek feltárására, dokumentálására és bemutatására is. Az ásatások befejezése után a Visegrádon feltárt leletanyagot teljes egészében láthatja majd a nagyközönség.
Eöry Dénes polgármester arra emlékeztetett, hogy a magyarok számára fontosak és értékesek a nemzeti hagyományok, a történelem, az épített és szellemi örökség, melyet óvni és védeni kell, és kötelesség továbbadni a következő generációnak és büszkén megmutatni a nagyvilágnak.
Az élő középkor városa – amelyben összekapcsolódik a történelem és a természet, a múlt és a jövő – évente több mint egymillió vendéget fogad – jegyezte meg.
Az új leletek
A Zsigmond király alapította ferences kolostor templomának feltárása során a főoltár előtt egy kripta is előkerült, és a bedőlt kriptaboltozat téglái alól számos, fehérmárványból faragott szobortöredék is felszínre került. Köztük volt az a két, jórészt épségben maradt, kerubfigurával díszített szobortartó konzol, amelyeket hétfőn bemutattak.
A márványoltár a 15-16. század fordulóján királyi megrendelésre kerülhetett Itáliából Visegrádra. Művészi megmunkálásának kiemelkedő színvonala egyértelműen arra utal, hogy Benedetto da Maiano (1442-1497), a firenzei kései quattrocento szobrászat egyik legjelentősebb mesterének alkotása.
Folytatódik a munka
A 2021-ben indult Visegrád Reneszánsza fejlesztési program eredményeként a várrendszer és a királyi palota a Mátyás korabeli állapotoknak megfelelően születik újjá. A fejlesztést Fodor Gergely kormánybiztos irányítja, a sokrétű munkát a Várkapitányság fogja össze.
A rekonstrukciót Visegrád történetének legnagyobb szabású régészeti feltárása előzi meg, amelyet a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Mátyás Király Múzeumának és Nemzeti Régészeti Intézetének szakemberei végeznek a Várkapitányság megbízásából.
A fejlesztési program keretében a következő években nemcsak az alsóvár és a Salamon-torony, a völgyzárófal és a vízibástya rekonstrukciója valósul meg, de a visegrádi fellegvár és a királyi palota is megújul.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban