Már az űrből is látható a klímaváltozás legnagyobb sebhelye

A bolygó egyik leglátványosabb természeti képződménye a Batagajka-kráter, amit nem véletlenül neveznek „a pokol kapujának”, ugyanis a klímaváltozás miatt olyan nagyra nőtt, hogy már az űrből is láthatóvá válik.

Az Indy100 szerint a hatalmas földrajzi képződmény 81 hektár széles és 300 méter mély a szibériai Jana-fennsíkon.

A jelenség az olvadó permafroszt alól felszabaduló, korábban fagyott metángáz következtében alakult ki, az éghajlatváltozás hatására azonban a jóval gyorsabban történik a folyamat.

A klímaváltozás bizonyítéka egyre csak növekszik

klímaváltozás batagaika-kráter Szibéria Oroszország
A Batagajka-kráter a NASA felvételein. Jesse Allen/NASA

Valójában az üvegházhatású gáz, a metán levegőbe jutásáról és annak üteméről szól egy új tanulmány, amely a riasztó eredményeket közölt folyamat felgyorsulásáról, és a klímaváltozásra gyakorolt hatásáról.

A Geomorphology című folyóiratban megjelent tanulmány szerzői szerint a kráterből az összes megmaradt metán a légkörbe szivárog.

Az érintett szakértők kidolgozták a kráter 3D-s modelljét, és alaposan megvizsgálták, hogyan olvadt a permafroszt az évek során.

A tanulmány vezető szerzője, Alekszander Kizjakov gleccserkutató elmondta, hogy annak ellenére, hogy a permafroszt már majdnem teljesen elolvadt – feltárva az alatta lévő kőzetréteget – még mindig folytatódhat az olvadás és a káros gázok kibocsátása.

permafroszt klímaváltozás
Az olvadó permafroszt. Illusztráció: Boris Radosavljevic/Wikimedia

A drámai folyamat pedig nagy hatással van a helyi ökoszisztémákra

Nyikita Tananajev, a jakutszki Melnikov Permafrost Intézet munkatársa az Atlas Obscurának elmondta, hogy „ez jelentős változásokat eredményez a folyók élőhelyében, és a Batagajka-kráter lejtőjéből kiszabaduló üledék hatása még a Yana folyóban, a környék fő folyójában is megfigyelhető.” Az új kutatásban nem vett részt.

„Ezt az oldalirányú terjeszkedést az alapkőzet közelsége is korlátozza, amelynek teteje nyilvánvalóan a legközelebbi hegyek közötti nyeregig emelkedik, mintegy 550 méter magasan a hegyoldalban.”

Érdemes elolvasni:

Forrás: