Működésbe lépett a világ legnagyobb naperőműve
A kínai média szerint a világ legnagyobb naperőműve végre működésbe lépett. Az északnyugat-hszincsiangi sivatagban 13 333 hektárnyi területet borító létesítmény a jelentések szerint hétfőn csatlakozott a hálózatra.
Az északnyugati Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület hírhedten nyugtalan fővárosa, Ürümcsi sivatagos területén található, 3,5 gigawatt kapacitású erőmű a tervek szerint évente mintegy 6,09 milliárd kilowattóra (kWh) villamos energiát termel majd.
Elindult Kína hatalmas teljesítményű naperőműve
Illusztráció: Wikimedia
Ez elegendő ahhoz, hogy egymagában egy olyan országot, mint Kamerun vagy Laosz, vagy olyan USA-beli államokat, mint Vermont vagy Alaszka teljes villamosenergia-igényét kielégítse, írja az IFLScience.
A létesítmény a megújuló energiaforrásokba történő beruházási hullám közepette jön létre az országban, amelyet a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) nemrégiben „rendkívüli” beruházásnak nevezett.
„2023-ban Kína annyi napelemet helyezett üzembe, mint az egész világ 2022-ben” – mutatott rá az ügynökség a Renewables 2023 című jelentésében januárban.
Kínának nem fog többé növekedni a károsanyag-kibocsátása?
Ez jó hír a globális felmelegedés elleni küzdelem szempontjából. Jelenleg ugyanis pont Kína a fosszilis tüzelőanyagokból és az iparból származó szén-dioxid-kibocsátás messze legnagyobb hozzájárulója.
Ez nagyrészt a hatalmas népességnek köszönhető – bár egy főre vetítve az USA rosszabbul jár a környezet szempontjából –, de ez még mindig elég ahhoz, hogy a fejlett világ összes többi országát megelőzze.
Az utóbbi időben azonban vannak arra utaló jelek, hogy Kína szén-dioxid-kibocsátása elérte a csúcspontját.
A Carbon Brief elemzése szerint márciusban 14 hónap óta először csökkentek a kibocsátási szintek, és valószínűleg ugyanez volt a helyzet áprilisban is.
Bár még túl korai lenne biztosra mondani, a szakértők már régóta meg vannak győződve arról, hogy az ország legalábbis teljesíteni fogja a kitűzött célt, azaz a kibocsátási csúcsot legkésőbb 2030-ig.
„2030-ra Kína villamosenergia-termelésének csaknem fele megújuló energiaforrásokból származik majd” – jósolták.
Ezt nagyrészt az ország egyre gyorsuló szél- és naperőműpark-fejlesztésének köszönheti, a két legnagyobb működő létesítmény már az új naperőmű telepítése előtt is itt volt megtalálható.
A ritkán lakott, bőséges nap- és szélerősséggel rendelkező Hszincsiang régió a megújuló energiatermelés egyik központjává vált az országban, de nem veszítette el hírnevét a gazdag olaj- és ásványkincsek miatt sem, amelyek szintén itt találhatók.
Remélhetőleg mégis a megújuló erőművek lesznek azok, amelyek győzedelmeskednek. Már Kína is többször elhatározta, hogy 2060-ra eléri a nettó nulla kibocsátást, ez pedig lehetetlen a megújuló energiaforrásokba történő hatalmas beruházások nélkül.
Ha hinni lehet a legfrissebb híreknek és számadatoknak, akkor az országnak talán idejében fog sikerülni.
„Ez a fontos stratégiai döntés a nettó nulla kibocsátás elérése azon felelősségtudatunk alapján született, hogy az emberiség közös jövőjű közösséget építsen”
– mondta Hszi elnök még 2021-ben, amikor részt vett egy amerikai szervezésű klímacsúcson. „És a saját szükségletünkön, hogy biztosítsuk a fenntartható fejlődést”.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A magyar történelem legrégibb térképe: Tabula Hungariae
Már bűncselekmény lehet, ha kriptóval kereskedsz – új magyar törvény lépett életbe
Új négycsillagos hotel nyílt Budapest szívében, a Lánchíd mellett – KÉPEK
Magyarországon tilos a melegházasság, de egy esetben mégis el kell azt ismerni – mutatjuk
Az üzbég-azeri együttműködés fejlesztéséről
Még a kínaiakat is meglepte: központi utasításra rúgtak ki magyarokat a debreceni CATL-gyárból, helyükre vendégmunkások jöhetnek
