Évekre sötétbe borult a Föld a dinoszauruszok pusztulását okozó aszteroida miatt

Köztudott, hogy a dinoszauruszok pusztulását egy aszteroida okozta, a katasztrófa pontos körülményei azonban a mai napig kérdésesek. Friss kutatások szerint azonban a becsapódás sokkal komolyabb következményekkel járt, mint gondoltuk.

A becsapódó meteorit hatására ugyanis a Föld akár két évre is sötétségbe borulhatott – derül ki a Daily Mail cikkéből. Az ökoszisztéma persze ennyi időt nem bírt ki változatlanul, így elindultak azok a folyamatok, amik a tömeges kihalásokhoz vezettek.

Az aszteroida hatásai

A közel 50 ezer kilométeres óránkénti sebességgel száguldó, több mint 12 kilométeres átmérőjű aszteroida a mai Mexikó területén, a Yucatán-félsziget partján csapódott a földfelszínbe. Ennek egyébként több “mellékhatása” is volt, többek közt óriási cunamik, földrengések, heves vulkánkitörések és erdőtüzek formájában.

Forrás: Depositphotos

A dinoszauruszok kihalását azonban elsősorban nem az aszteroida által kiváltott extrém természeti csapások, hanem sokkal inkább az ezt követő éghajlatváltozás okozhatta. A becsapódás és az erdőtüzek hatására ugyanis nagy mennyiségű hamu és törmelék került a légkörbe. Ami azonban a legmeglepőbb, az nem más, mint hogy ez a felszálló “por” gyakorlatilag teljesen blokkolta a Nap fényét, és az így kialakuló sötétség akár két évig is eltarthatott.

Ez történt utána

A vulkanikus folyamatoknak köszönhetően rengeteg kén-dioxid is felszabadult, ami további lehűléshez vezetett. A növények fotoszintézise ilyen körülmények között nem tudott megfelelő módon működni, és ha ez önmagában nem lett volna elég, a szintén kén-dioxidból képződő savas eső is bőven megtizedelte a növényállományt.

Az amerikai kutatók az elmélet alátámasztására egy sziklás észak-amerikai területről, a Hell Creek formációból vettek mintát. A vizsgálatok szerint itt a sötét periódus kifejezetten sokáig tartott. A leletek tanúsága szerint (közel 300 fajt figyelembe véve) a helyi ökoszisztéma akár fél évnyi sötétséget is el tudott volna viselni, de 200 nap eltelte után már visszafordíthatatlan változások következtek be, két évvel későbbre pedig már a fajok több mint négyötöde eltűnt.

Forrás: Depositphotos

A kutatások

A témával kapcsolatos kutatási eredmények már a 20. század második fele óta foglalkoztatják a tudósokat, nemcsak a múlt, hanem a jövő miatt is, hiszen hasonló folyamatokat vizionáltak egy esetleges nukleáris csapás után is. Az imént említett kutatócsoport munkatársa, Peter Roopnarine kiemeli, hogy eredményeiket csak egy konkrét élőhelyre és az ott élő fajokra alapozták, de más tanulmányok is utalnak arra, hogy nagyobb léptékben is igazuk lehet.

Belga geológusok például a korszakból származó kőzetrétegek vizsgálatával jutottak arra a következtetésre, hogy nagyjából 66 millió évvel ezelőtt az aszteroidának köszönhetően valóban sok finom törmelék került a légkörbe, mely a Föld felszínét akár 15 fokkal is lehűthette. A kutatás eredményeiről a Smithsonian Magazine írt részletesebben.

Forrás: Depositphotos

Ezeket is érdemes elolvasni:

Melyik volt a leggyorsabb dinoszaurusz?

A vulkánok szerepe a földi élet kialakulásában