Az emberiség, azaz a Homo sapiens – a faj, amelyhez minden modern ember tartozik – eredete évszázadok óta lenyűgözi a tudósokat és a laikusokat egyaránt. Bár általánosan elismert tény, hogy fajunk Afrikában alakult ki, a modern ember kialakulásához vezető pontos evolúciós folyamatok és környezeti tényezők továbbra is heves viták tárgyát képezik.
Az elbeszélés a Homo erectusszal kezdődik, egy korai emberi fajjal, amely Afrikában, Európában és Ázsiában élt. Ebből a fajból valószínűleg a Homo heidelbergensis alakult ki, amely aztán legalább három különböző csoportba fejlődött: A neandervölgyiek Eurázsiában, a denisovaiak Ázsiában és a modern emberek Afrikában. De miért éppen Afrikában fejlődött a Homo heidelbergensisből Homo sapiens?
Dr. Brenna Henn, a Kaliforniai Egyetem (Davis) populációgenetikusa elismeri a kérdés összetettségét. Rámutat, hogy a Homo sapiens evolúciójának megértéséhez meg kell vizsgálni azokat a folyamatokat, amelyek révén fajunk először kialakult. Egy 1987-es mérföldkőnek számító tanulmány az összes modern emberi mitokondriális DNS-t egy 200 000 és 150 000 évvel ezelőtt élt afrikai populációhoz vezette vissza. Az újabb kutatások azonban megkérdőjelezték ezt az egy eredetű hipotézist — írja a Live Science.
A többszörös populációk szerepe
Henn és más kutatók szerint a Homo sapiens evolúciója nem tulajdonítható egyetlen őspopulációnak. Ehelyett a korai Homo sapiens ősei valószínűleg több, specializálódott populációban oszlottak meg Afrika-szerte. A kontinens hatalmas és változatos ökoszisztémái különböző alkalmazkodást igényeltek, ami a genetikai sokféleség gazdag szövevényét eredményezte.
A Nature folyóiratban 2023-ban megjelent tanulmányukban Henn és kollégái azt javasolták, hogy legalább két ilyen őspopuláció járult hozzá a Homo sapiens kialakulásához. Annak ellenére, hogy évezredeken át külön éltek, e populációk egyedei keveredtek, és egy laza genetikai hálózatot alkottak, amely végül a mi fajunkká olvadt össze.
„Afrika ökológiai sokszínűsége és a több populáció későbbi keveredése elősegíthette a modern ember evolúcióját” – magyarázta Henn a Live Science-nek. „Ez a genetikai és viselkedési sokféleség egy olyan összetett csomagot hozott létre, amely lehetővé tette, hogy a Homo sapiens azzá váljon, ami”.
Az emberiség evolúciós elméleteinek vitája
Curtis Marean, az Arizonai Állami Egyetem paleoantropológia professzora megjegyzi, hogy a tudósok még mindig megosztottak abban a kérdésben, hogy a modern ember egyetlen populációból vagy néhány különböző populációból alakult-e ki. Elismeri, hogy Henn elmélete szélesebb körben elfogadott, mint a pánafrikai hipotézis, amely szerint az ember egyszerre fejlődött ki az egész kontinensen.
„Ez nem igazán illeszkedik egyetlen elméletünkhöz sem, amely arról szól, hogyan történik az evolúció” – mondta Marean. Abban azonban egyetért Henn-nel, hogy Afrika hatalmas mérete és melegebb éghajlata valószínűleg döntő szerepet játszott a modern emberre jellemző fejlett megismeréshez és társadalmi együttműködéshez szükséges genetikai sokféleség kialakulásában.
„Minél nagyobb a genetikai változatosság, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy valami érdekes dolog fejlődik ki” – mondta Marean. Kifejtette, hogy bár Európában és Ázsiában is nagy populációk éltek, a 100 000 évente bekövetkező jégkorszakok jelentősen korlátozták az eurázsiai hominidák elterjedési területét. Ezzel szemben az afrikai Homo sapiensnek nagyobb összefüggő elterjedési területet kellett fenntartania, ami elősegítette a nagyobb genetikai áramlást és sokféleséget.
A jövő útja
Az emberi evolúció megértésében elért jelentős előrelépések ellenére számos kérdés továbbra is fennáll. Mely konkrét populációk járultak hozzá a modern ember kialakulásához? A nyelv döntő szerepet játszott-e a kognitív fejlődésünkben? Marean hangsúlyozza, hogy ezek a kérdések elengedhetetlenek eredetünk megértéséhez.
„Az emberi evolúció tanulmányozása arról szól, hogyan jöttünk létre” – mondta. „Nehéz elképzelni ennél fontosabb dolgot.”
A kutatások folytatásával valószínűleg egyre világosabbá válik eredetünk története, és feltárul a környezeti, genetikai és társadalmi tényezők bonyolult szövevénye, amely alakította a Homo sapiens kialakulását. Az emberiség gyökereinek feltárására tett utazás nem csupán tudományos vállalkozás, hanem annak megértésére irányuló törekvés, hogy kik is vagyunk valójában.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Felkavaró lelet: az azték toronyban rengeteg gyermekkoponyára bukkantak
Nem múlt el a veszélyhelyzet a parajdi sóbánya körül
Trump arra bíztatta Oroszországot, hogy támadja meg a NATO-t
Egészen furcsa a Szaturnusz egyik legnagyobb holdja, amely törmeléket gyűjt egy másiktól
Leonardo da Vincinek 6, ma is élő rokona lehet egy új kutatás szerint
Lavrov szerint az oroszoknak nem lenne hasznuk a fegyverszünetből, így nem mennek bele
