Egy új elmélet szerint a Föld sötét anyagban ‘úszik’
A kutatók egy új elmélete szerint a bolygónk sötét anyagban úszik. Ez az a bizonyos valami, amely az univerzum 27%-át alkotja, megfigyelni azonban még sosem tudtuk.
Paul Sutter tudománykommunikátor a Live Science számára írt cikkében feltárja, hoga egy új tanulmányban azt állítják, hogy a Föld ionoszférájában – vagyis a felső légkörnek abban a részében, ahol a Napból érkező UV- és röntgensugárzás ionizálja az atomokat, hogy plazmát hozzon létre – észlelt rádióhullámok a sötét anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék eredményei lehetnek.
Ez pedig kiváló lehetőséget teremthet a furcsa anyag keresésére.
Végig körülöttünk volt a sötét anyag?
Valóban egy elég furcsa elméletről van szó, ám ha bebizonyosodik, több évtizednyi kutatást igazolhat. Így hát mindenképpen érdemes nekivágni, mivel még annak az esélye is fenn áll, hogy megválaszolják az univerzim egyik legnagyobb rejtélyét.
Az évek alatt persze rengeteg elmélet született a sötét anyag valódi felelőseiről, például a gyenge kölcsönhatásba lépő masszív reszecskéktől (WIMP) egészen az uktrakönnyű párjukig, amelyeket axionoknak nevezünk.
Sutter szerint az axionok pehelysúlyának köszönhetően lehetséges, hogy hullámokként sodródnak a világűrben.
Hullámokként sodródhat a sötét anyag a kozmoszban. Illusztráció: Pexels/Pixabay
Ez pedig szinte teljesen ellehetetlenítené a megfigyelésüket, írja a Futurism. Így ahelyett, hogy ezeket a részecskéket keresnék, a kutatók azt gyanítják, hogy a megfigyelhető anyag és az axionok közötti kölcsönhatás keresése lehet a jó megoldás.
Most a Genfi Egyetem és a CERN kutatói új kutatási helyszínnel álltak elő, mégpedig a Föld ionoszférájával.
Sutter szerint annak tanulmányozásával, hogy a sötét anyag hullámai miként lépnek reakcióba az ionizált részecskékkel, közelebb kerülhetünk az asztrofizika legnagyobb talányának megfejtéséhez.
És bár Sutter maga is nagy kihívásnak találja a feladatot, úgy véli, hogy a megfelelő eszközök kifejlesztése elhozhatja az áttörést a sötét anyag megismerésében.
Ráadásul az ionoszféra kényelmes távolságban van, így nem kell milliárd fényévekre lévő csillagok vagy más jelenségek adataira támaszkodni, ugyanis a kísérleti terület épp a fejünk fölött található.
“A sötét anyag ezen formája még hipotetikus, így valószínűleg évekbe, ha nem évtizedekbe fog telni, mire tökéletesítjük a technológiát, amivel ezeket a hullámokat megfigyelhetjük” – összegezte Sutter.
“Azonban ha működik, akkor lehetőségünk lesz tanulmányozni a világegyetem legrejtélyesebb jelenséget, ráadásul mindezt a saját bolygónk közvetlen közelében.”
Érdemes elolvasni:
Kiemelt kép: depositphotos.com
