„Most nincs más választásunk” – szankciókat kerülget Oroszország

Az orosz vállalatok kétségbeesetten megkerülik a szankciókat és üzletet kötnek Kínával, kriptovalutához és cserekereskedelemhez folyamodnak.

Az orosz vállalatok több mint fél éve nehézségekkel küzdenek a Kínával történő fizetések feldolgozásával kapcsolatban. A másodlagos szankcióktól tartva a bankok megtagadják a pénzeszközök átutalását, így az importőrök nem tudnak árut bevinni az országba. A Meduza független orosz hírportál azt vizsgálta, hogy az orosz vállalkozások hogyan próbálják megkerülni ezeket a kereskedelmi korlátozásokat, és hogyan hatnak ezek a kihívások az orosz gazdaságra.

Feketelista

2023. december 22-én Joe Biden amerikai elnök végrehajtói rendeletet írt alá, amely lehetővé teszi a harmadik országok bankjai elleni szankciók bevezetését, ha rajtakapják őket az orosz hadiipari komplexum segítésében. A feketelistára kerülést követően ezeknek a cégeknek megtiltják, hogy amerikai bankokban levelezőszámlát tartsanak. Ezt a parancsot követően több tucat kínai pénzügyi szervezet nem volt hajlandó Oroszországból átutalásokat fogadni.

Június 12-én Washington szigorította követeléseit. Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma most kibővítette a hadiipari komplexum definícióját minden olyan társaságra, amelyet korábban az 14024 számú végrehajtási rendelet értelmében szankcionáltak. Ez azt jelenti, hogy jelentősen megnőtt azoknak az orosz szervezeteknek a száma, amelyeket a külföldi bankoknak kerülniük kell. A Castellum.AI szerint több mint 4000 ilyen szervezet létezik.

Forrás: FB/Joe Biden

Kiket szankcionáltak?

Biden végrehajtási utasítását a szankciókról – sem új, sem régi változatában – még nem érvényesítették harmadik országbeli bankokkal szemben. Az amerikai kormányzat képviselői eddig csak szóbeli figyelmeztetéseket adtak ki.

Ez elég volt ahhoz, hogy jelentős elmozdulásokat indítson el az Oroszország és Kína közötti kereskedelemben. 2024 áprilisában a kínai vámhatóság 15 százalékos csökkenésről számolt be az autók, berendezések és egyéb gépek szállításában. A Bloomberg megjegyezte, hogy az Oroszországba irányuló export két év után először esett vissza, ami a szankciók kockázatával függ össze.

Oroszországot elzárták

Az orosz központi bank elismerte, hogy az orosz bankok számára általánosságban megnehezült a külföldi levelezőszámlák nyitása, még „baráti” valutában is, és ezt közvetlenül összekapcsolta „az Egyesült Államok 2023 decemberében elfogadott szankcióival”.

A kérdés a szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon is szóba került. Az iparág szereplői arról számoltak be, hogy az Oroszországból Kínába történő pénzátutalások akár három hónapig is eltarthatnak, és még akkor is visszakerülhetnek a feladóhoz. A vállalkozások arra panaszkodtak, hogy még a színházi dekorációt vagy a gyerekbemutatókat sem tudják fizetni.

Megkerülő megoldás keresése

Némi reményt fűztek Vlagyimir Putyin május közepén tett kínai látogatásához. Putyin azonban megemlítette, hogy szóba került a fizetési kérdés, de konkrétumokat nem közölt, a cégtulajdonosok pedig megerősítették, hogy a fizetési nehézségek a delegáció Moszkvába való visszatérése után is fennálltak.

Egy kereskedelmi ágazatban dolgozó forrás a Reutersnek azt mondta, hogy az orosz üzletemberek általában úgy oldják meg ezt a problémát, hogy „bankról bankra járnak, folyószámlát nyitnak”. Válaszul a kínai pénzintézetek további követelményeket kezdtek támasztani, például irodabérleti szerződést kértek abban a tartományban, ahol a bank található. „Bár ez korábban szigorú követelménynek tűnt volna, most nincs más választásunk” – kommentálták a cégtulajdonosok a Kommersant FM-nek.

Kulcsfigura

Az egyik legígéretesebb lehetőség a számlanyitás volt az orosz VTB bank kínai fiókjában. Erre olyan nagy volt az igény, hogy a vállalkozások gyakran egy évet is vártak a számlanyitásra. A VTB Bank vezérigazgatója, Andrey Kostin megígérte, hogy több mint megkétszerezi a személyzetet a szolgáltatás felgyorsítása érdekében. Az orosz hadiipari komplexum tágabb értelmezésében azonban az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma közvetlenül a VTB-t nevezte meg a tranzakciók tiltott szervezeteinek egyikeként. Ez valószínűleg megnehezíti a bank működését.

A Reuters forrásai szerint a vállalkozások a harmadik országok bankjait kezdték el közvetítőként használni. Ez a konstrukció költségesnek bizonyulhat: a közvetítők tranzakciónként több ezer dollár jutalékot számíthatnak fel, nem garantálják a sikert, és a feladónak gondot okoz a pénz visszaszerzése, ha a fizetés sikertelen. Ennek ellenére jelenleg a kifizetések fele ilyen módon történik.

Kripto kiskapu

Egyes vállalatok kriptovalutákat kezdtek el használni a Kínába irányuló fizetésekhez, különösen a stablecoin Tethert, amely az amerikai dollárhoz van kötve – írja a Bloomberg. A hónapok várakozása helyett a kifizetések feldolgozása 5-15 másodperc alatt megtörténik, és a közvetítők tetemes jutaléka nélkül.

A kínai partnerek számára azonban vannak kockázatok: 2021 óta a helyi szabályozó hatóság minden kriptovaluta-tranzakciót illegálisnak minősít. E problémák megkerülésére egy még szokatlanabb megoldást találtak ki: az orosz acélipari vállalatok most fémcsere-kereskedelemmel cserélnek minden olyan árut, amelyet a kínai vállalkozások hajlandóak kínálni. Így egyáltalán nincs szükség határokon átnyúló pénzügyi tranzakciókra. Mind az orosz vámhatóság, mind az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felfigyelt ennek a cserekereskedelmi rendszernek a növekvő népszerűségére.

Ez is érdekelhet:

• ‘Észak-Korea több millió tüzérségi lőszert szállíthatott már Oroszországnak’
• Az amerikai fegyverek tartják fel az orosz erőket