Az univerzum eddigi legősibb csillaghalmazait találták meg csillagászok
A csillagászok felfedezték a legtávolabbi és így a legrégebbi ismert csillaghalmazokat. Ez az első alkalom, hogy a szakemberek ilyen halmazokat láttak az univerzum első félmilliárd évéből.
Ezeknek a gravitációsan kötött csillagcsoportoknak a fénye mindössze 460 millió évvel az ősrobbanás utánról érkezik hozzánk.
A felfedezésben két tényező játszott döntő szerepet. Az egyik a James Webb űrtávcső rendkívül éles infravörös szeme, illetve a gravitációs lencsézés jelensége.
Egy hatalmas előtérben lévő galaxishalmaz olyan mértékben torzította a téridőt, hogy nagyító lencseként felnagyította és eltorzította ezt a távoli galaxist. Ebből a torz, ívszerűen elnyújtott képből a csapat képes volt csillaghalmazokat detektálni.
Úgy tűnik, hogy a csillaghalmazok hozzájárulnak a galaxisból érkező ultraibolya fény nagy részéhez, így némi információval szoltálhatnak a tágabb kozmoszról.
Az univerzum ‘első pillanatait’ örökítette meg a James Webb
![csillaghalmazok fiatal univerzum világegyetem](https://hellomagyar.hu/wp-content/uploads/2024/06/StarClusters.jpg)
A valaha talált legkorábbi csillaghalmazok. ESA/Webb, NASA & CSA, L. Bradley (STScI), A. Adamo (Stockholm University) and the Cosmic Spring collaboration
“Úgy gondoljuk, hogy ezek a galaxisok a korai univerzumot reionizáló intenzív sugárzás elsődleges forrásai” – magyarázta Angela Adamo, a Stockholmi Egyetem munkatársa, a tanulmány fő szerzője.
“A projekt neve Cosmic Gems, és ennek az ívnek az a különlegessége, hogy a gravitációs lencsézésnek köszönhetően a galaxisokat parszekenként elemezni tudjuk.”
A reionizáció az első csillagok kialakulásától az ősrobbanás után körülbelül 1 milliárd évvel kezdődő korszak, amikor a semleges hidrogéngáz uralta az univerzumot.
Ezeknek az első csillagoknak és galaxisoknak a fénye megfosztotta a hidrogént az elektronoktól. Ehhez például a forró és nagyon fiatal csillagok ultraibolya sugárzására van szükség.
A csapat megállapította, hogy a csillaghalmazok nagy tömegűek, gazdagalaxisuk egy kis régiójában helyezkednek el, és lényegesen sűrűbbek, mint a közelebbi világegyetemben található társaik.
“Ezek az eredmények közvetlen bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a reionizációs korszakban halvány galaxisokban proto-galaxishalmazok alakultak ki. Ezek segítenek megérteni, hogy ezeknek a galaxisoknak hogyan sikerült reionizálniuk az univerzumot” – magyarázta Adamo.
“Ez a felfedezés fontos korlátokat állít fel a gömbhalmazok kialakulására és kezdeti tulajdonságaikra vonatkozóan is. Például a halmazokban talált nagy csillagsűrűségek első ízben adnak támpontot a belsejükben zajló folyamatokról, új betekintést nyújtva a nagyon nagy tömegű csillagok és a fekete lyukak magvainak lehetséges kialakulásába, amelyek mindkettő fontos a galaxisok fejlődése szempontjából.”
A kutatócsoport arra számít, hogy ez csak az első a távoli csillaghalmazok rendszerei közül, és abban bíznak, hogy a Webb segítségével hamarosan sok más, akár még távolabbi csillaghalmazt is felfedezhetnek.
“Biztos vagyok benne, hogy a korai világegyetemben még további ilyen rendszerek várnak felfedezésre, amelyek lehetővé teszik számunkra a korai galaxisok jobb megértését” – mondta Eros Vanzella, a Bolognában működő Asztrofizikai és Űrkutatási Obszervatórium munkatársa.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ez az interaktív világtérkép évezredekre visszamenőleg bemutatja az emberiség történelmét
Egyre közelebb az űrturizmus? Egy új tanulmány alapján nem elképzelhetetlen!
Kutatók olyan hajtóműveken dolgoznak, amely megreformálhatja a repülést
Zelenszkij már a háború befejezésének ‘részletes tervén’ dolgozik?
Olyan anyag lehet egyes pulzárokban, amit sehol máshol nem találni az univerzumban
Bámulatos felfedezés: a bálnák titokzatos kattogásai mögött egy rejtett nyelv rejlik!