A friss közvélemény-kutatás szerint az orosz polgárok is egyre békepártibbak

A közvélemény-kutatás eredményei komoly változást jeleznek az orosz nyilvánosságban.

Az Ukrajna elleni orosz invázió óta eltelt két év alatt a háború befejezését célzó béketárgyalásokat támogató oroszok aránya elérte a történelmi csúcsot, az 58%-ot.

Ez az egyik legfontosabb megállapítás a Levada Center, Oroszország utolsó jelentős független intézetének legfrissebb közvélemény-kutatásából, amelyet június végén készítettek.

Megváltozott retorika

Denis Volkov, a Levada igazgatója ezt és a közvélemény-kutatásból kiderült más változásokat a hivatalos retorika megváltozásának tulajdonítja – különösen Vlagyimir Putyin elnök részéről.

„Az elmúlt hetekben gyakrabban beszélt a békés tárgyalásokról: arról, hogy mi [oroszok] érdekeltek vagyunk, Oroszország érdeklődik” – mondta Volkov a The Moscow Timesnak adott interjújában.

A legfrissebb közvélemény-kutatási számok úgy tűnik, megtörik a korábbi hónapok óta tartó tendenciát, amelyben a béketárgyalások támogatottsága csökkent.

De egyelőre folytatni akarják

A közvélemény-kutatás szerint a háború folytatásának támogatottsága továbbra is kiemelkedően magas, 56 százalékos a főváros hagyományosan liberális beállítottsága ellenére.

„Összességében azzal magyaráznám ezeket a számokat, hogy sok liberális gondolkodású ember elhagyta Moszkvát… [és] már nem úgy alakítják a város klímáját, mint korábban” – mondta Volkov. „Másrészt Moszkva egy ideológiailag erősen feltöltött város, nagyrészt a bürokraták városa” – folytatta Volkov. „Fontos, hogy Moszkva nem szenved úgy, mint Belgorod vagy más határ menti városok. Az emberek normális életet élhetnek ott.”

Míg a válaszadók többsége a mielőbbi békét pártolja, csak 17% gondolja úgy, hogy Oroszországnak jelentős engedményeket kell tennie ahhoz, hogy megállapodásra jusson Kijevvel és nyugati szövetségeseivel – derül ki egy korábbi felmérésből. Az oroszok többsége ellenzi a megszállt területek Kijevnek való visszaadását (73-74%), és még jobban ellenáll Ukrajna NATO-csatlakozásának (83%).

Atomháború?

A legfrissebb Levada közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy az oroszok körülbelül egyharmada elfogadható megoldásnak tartja a nukleáris fegyverek használatát.

„A témának a nyilvános térben való megvitatása azt a benyomást kelti, hogy ez lehetséges” – mondta Volkov. „Minél tovább vitatják ezt, és minél több érvet adnak elő a legmagasabb szinten, annál elfogadhatóbbá válhat.”

Ennek ellenére az oroszok többsége (52%) elfogadhatatlannak tartja a nukleáris fegyverek használatát.

Viszont nem bánták meg a háborút

Az oroszok mintegy 77%-a támogatja a Kreml „különleges katonai műveletét” – mutat rá a Levada, ez a szám a konfliktus során végig stabil maradt, és szorosan összhangban van Putyin rezsimjének támogatásával.

„Amikor további kérdéseket teszünk fel arról, hogy miért támogatják, a fő válasz a következő: „Kit mást támogatnánk? A sajátunkat támogatjuk, nem a másik oldalt. Az emberek azt mondják: „Ezek a mi fiúink, a katonáink, a mi embereink, mi támogatjuk őket” – magyarázta.

A válaszadók jelentős része (kb. 30%) gyenge támogatását fejezi ki a háború mellett, különféle fenntartásokra hivatkozva. Csaknem 40% azt állítja, hogy nem kezdte volna el a háborút, ha visszamehet 2022 februárjáig.

„Azt mondják, hogy a háború rossz, jobb lett volna nem kezdeni, és gyorsan véget kell vetni, és így tovább” – mondta Volkov. „Ugyanakkor sokan, akik támogatják a tárgyalásokat, úgy vélik, nem az ő döntésük. …Azt hiszik: „Putyin kezdte, hadd fejezze be.” Azt mondják: „A hatóságok jobban tudják, mi csak kis emberek vagyunk”.

A válaszadók hozzávetőleg 65%-a a Nyugatot és a NATO-t hibáztatja az ukrajnai pusztításokért és halálesetekért, ez a szám csaknem 10 százalékponttal nőtt az elmúlt évben.

Nem rendült meg a bizalom a rezsimben

Volkov a rezsim és az ukrajnai invázió széleskörű támogatottságát több tényezőnek tulajdonítja, köztük elsősorban Oroszország azon képességét, hogy a háború és a nyugati szankciók ellenére megőrizze gazdasági stabilitását. Az orosz munkásosztály fizetéseinek folyamatos növekedését élvezi a háborúra fordított kormányzati kiadások és a munkaerőhiány miatt.

Egy másik kulcsfontosságú tényező az, hogy a Kreml sikeresen elszigetelte a lakosság nagy részét a háború hatásaitól. A közhangulat 2022 őszén megcsappant, amikor a Kreml megkezdte 300 000 tartalékos „részleges” mozgósítását a háborúban. Azóta azonban a katonaság nagymértékben az önkéntes hadkötelezettségre támaszkodik, hogy felfrissítse sorait Ukrajnában, így a hétköznapi oroszok nagyrészt érintetlenül maradnak.

„A többség nem vett részt, elmosta az összes főbb félelmet és panaszt a kormánnyal kapcsolatban, így az arányok továbbra is magasak” – magyarázta Volkov. „A többség nem annyira érdekelt érzelmileg. Igen, vannak aggodalmak és félelmek, de összességében az élet úgy megy tovább, mint korábban – és még jobban, a közemberek gazdasági helyzetről alkotott felfogása szerint.”

Megbízhatóak a közvélemény-kutatások a háború alatt?

A széles körben elterjedt elnyomás és a háborús cenzúra ellenére az orosz állampolgárok továbbra is részt vesznek a szavazásokon, mint a háború előtt – mondta Volkov. Úgy véli, az elnyomások nem ássák alá a közvélemény-kutatások eredményeit.

Volkov szerint sok embernek hiányzik a világosan megfogalmazott véleménye számos politikai kérdésben, ezért nagymértékben támaszkodnak a mainstream média narratívájára, amelyet szigorúan a kormány ellenőriz.

Ez is érdekelhet:

• Ukrajna a rájuk lőtt orosz rakéták ‘80%-át kiiktatta’
• Az orosz állami tévében már azt taglalják, hány ukrán városra kellene atombombát dobniuk