‘Eljegyzési gyűrűt’ talált a világűr mélyén a James Webb űrtávcső
Az Európai Űrügynökség (ESA) által közzétett új képen látható a James Webb űrtávcső legújabb felfedezése. Ez egy fényes kvazár, amely úgy néz ki, mint egy drágakövekkel díszített gyűrű.
A kvazárok az aktív galaxismagok fényes formája. Lényegében ez egy szupermasszív fekete lyuk a galaxis közepén, amely az általa felemésztett gáz és por által kibocsátott hatalmas mennyiségű energiától ragyog, írja a Futurism. Ez a bizonyos kvazár, az RX J1131-1231 néven ismert, körülbelül hatmilliárd fényévre található a Serleg csillagképben.
Földi szemszögből nézve az objektum egy körnek tűnik, amelynek tetején három fényes folt van, azonban ez részben illúzió. Amit látunk, azt a gravitációs lencsézésnek nevezett jelenség okozza, amikor egy masszív objektum gravitációja elhajlítja egy távolabbi objektum fényét. Jelen esetben a rendkívül távoli kvazár fényét egy közbeeső galaxis – a gyűrű közepén lévő kék pont – gravitációja hatalmas nagyítólencseként torzítja.
A James Webb egy érdekes jelenséget kihasználva készítette a bámulatos képet

A RX J1131-1231 nevű kvazár gravitációs lencsézése a James Webb által készített képen. A négy, fényes pont a kvazás, a halványabb korong pedig a galaxisa. ESA/Webb, NASA & CSA, A. Nierenberg
A gravitációs lencsézést kihasználva a csillagászok képesek olyan távoli objektumok halvány fényét is észlelni, amelyeket normális esetben nem látnának. Azonban, ha az objektumok nem megfelelően helyezkednek el, akkor olyan illúziókat is okozhat, mint amilyet itt látunk. Az a három fényes folt valójában a kvazár, csak épp megsokszorozódott, a gyűrű pedig a távolabbi galaxis torz képe.
Az ESA szerint a gravitációs lencsézés mégis lehetővé teszi, hogy ilyen távoli kvazárokban a fekete lyukhoz ilyen közel eső régiókat lássunk. A kvazárok röntgensugárzását tanulmányozva például megtudhatjuk, milyen gyorsan forog a fekete lyuk, és hogyan alakult ki.
Egyesek úgy keletkeznek, hogy idővel fokozatosan kis mennyiségű anyagot akkretálnak véletlen irányból. Mivel azonban ez a fekete lyuk a fénysebesség több mint felével forog, valószínűleg galaxisok közötti epikus összeolvadásokból nőtt ki, amelyek egy olyan korongot hoztak létre, amelyből a fekete lyuk rendszeresen, megszakítás nélkül táplálkozhatott, ami a gyors forgáshoz vezetett.
A kép a James Webb közép-infravörös műszerének (MIRI) segítségével készült a sötét anyag szélesebb körű tanulmányozásának részeként. Ezek a megfigyelések később felbecsülhetetlen értékűek bizonyulhatnak, mivel a csillagászok a kvazárok felé fordulnak, hogy feltárják e láthatatlan anyag titkait.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Karahan Tepe a Göbekli Tepe testvérhelye, amely átírhatja az őstörténelmet
Az első taxik Budapesten – húsz év késéssel indult el az autós személyszállítás
Mi történik, ha megérinted a higanyt?
Miért vásárolt Budapest csehszlovák és nem magyar villamosokat 1979-ben?
Fischer Iván és a Budapesti Fesztiválzenekar meghódította Európát Mahlerrel – 2025 nagy turnéja
Az első gőzturbinát egy török találta fel… döner forgatására