Ez történne, ha a Föld az univerzum egyik leghalálosabb objektuma körül keringene

Képzeljük el, hogy egyszer csak arra kelünk, hogy a Nappal egy halálos objektummá alakult át. Rengeteg érdekes kérdést vetne fel, például hogyan lehetne sokkal halálosabb, hogyan élhetnénk túl ezt a Földön, és miért lenne olyan, mintha az óceán fenekén lennénk?

Sok csillag nagy robbanással távozik, és szupernóva lesz belőlük. De ebben a fiktív valóságban a Nap egyenesen pulzárrá, más néven egy forgó neutroncsillaggá vált. Itt akár meg is könnyebbülhetnénk, elvégre a Nap felrobbanása véget vetne a földi életnek és majdnem az egész Naprendszernek.

Most azonban az univerzum legnagyobb sűrűségű objektumai közé tartozna, és egy lenne a Tejútrendszerben található körülbelül 200 ezer pulzár közül. A What If pedig kifejtette, hogyan változna meg életünk hátralévő része, ha a Nap hirtelen pulzárrá változna.

Milyen mértékben lenne egészségtelen egy pulzár a Föld számára?

Képernyőfotó: What If/YouTube

Ami a méreteit illeti, nagyjából 70 ezerszer lenne kisebb, mint jelenleg. Körülbelül akkora lenne, mint egy kisváros, nagyjából 10 kilométer átmérőjű, emellett szédületesen gyorsan forogna.

Ha olyan lenne, mint egy a Szűz csillagképben található társa, másodpercenként körülbelül 161-et fordulna, ezenkívül néhány másodpercenként, vagy akár ezredmásodpercenként halálos sugárnyalábokat lövellne közvetlenül a Föld felé.

Az első dolog, ami szembetűnő lenne, hogy hirtelen sokkal sötétebb lett, a Nap ebben az állapotban ugyanis szinte semmilyen látható fényt nem bocsátana ki.

Rövid időkre azonban észrevezető lenne, igaz, csak akkor, amikor az energianyalábja közvetlenül ránk irányul. A Nap apró, nagyon gyorsan pulzáló világítótorony lenne a Naprendszer közepén, ez pedig problémássá tenné a földi életet, ugyanis megszűnne a fotoszintézis.

Ha pedig a növények nem lesznek képesek oxigént termelni, az állatok és az emberek tömeges éhezésre számíthatnak.

Van azonban jó hír is

A pulzárok is rendelkeznek lakhatósági zónával, és a csillagászok már találtak is exobolygókat ezek lakható zónájában, így még az is lehet, hogy túlélnénk a kataklizmát. Ezt megerősíteni látszik, hogy egy pulzár lakhatósági zónája majdnem akkora lehet, mint egy átlagos csillagé.

Ez azt jelentené, hogy még létezhet folyékony víz a Föld felszínén. De ez a folyékony víz csak a meleg légkörünknek köszönhetően létezhetne, amely csapdába ejti a Nap energiáját. És bár nem lenne sok látható fény, rengeteg sugárzás érne minket.

Ez azért van, mert a neutroncsillagok hihetetlenül erős mágneses mezőkkel rendelkeznek. Ennek eredményeképp röntgen- és gamma-sugarak nyalábjai lőnének ki a Nap pólusaiból, ami nagyon rossz hír lenne a földlakók számára, mivel a sugárzás halálos lenne.

Ahhoz, hogy ezt megakadályozzuk, a légkörünknek vastagabbnak kellene lennie. Lehet, hogy milliószor vastagabbnak, mint jelen pillanatban.

Ha sikerülne elég levegőt pumpálni a légkörbe, meg kellene szoknunk, hogy olyan légköri nyomás alatt élünk, mint a Mariana-árok legmélyén. Ezt azonban nem lehet megúszni anélkül, hogy teljesen összezúzzon minket.

Ilyenek miatt azonban szükségtelen az aggodalom, mivel a Föld nem tudna ilyen sűrű légkört megtartani, az állandó sugárzás ugyanis egyszerűen elpusztítaná.

Ha pedig a légkör elég nagy része eltűnne, a Föld felszínén lévő folyékony víz végül elpárologna, ami garantálná az emberi élet végét ezen.