Ha van is földönkívüli élet az univerzumban, nagyon ritka és nagyon távol van

A csillagászat talán legnagyobb rejtélye, hogy létezik-e földönkívüli intelligens élet az univerzumban. Úgy néz ki, hogy ez egy vagy-vagy felvetés lehet, legalábbis ezt állítja egy új tanulmány, amelyet nemrég nyújtottak be az International Journal of Astrobiology című folyóirathoz.

A szerzők azt állítják, hogy a miénkhez hasonló bolygókon az életnek vagy a legtöbbször, vagy egyáltalán nem kellene kialakulnia. Az asztrobiológia esetében arra a következtetésre jutnánk, hogy a kozmosz vagy nagyon magányos, vagy nagyon zsúfolt, míg a köztes értékek mesterkéltnek tűnnek, ami elsőre furcsának hathat a földönkívüli intelligencia keresői (Searching for Extraterrestrial Life, SETI) számára.

A szerzők szerint az ökológiai rendszerekben, legyenek azok bármekkorák, a populációk egy bizonyos kezdeti értéktől jutnak el az egyensúlyi állapotig, amikor a születések és a halálozások átlagos száma egységnyi idő alatt egyenlő. Ez a pont a születési és halálozási ráták, valamint magának az ökológiai rendszernek a teherbíró képességének függvénye.

Vagy van élet az univerzumban, vagy nincs, de akkor mik vagyunk mi?

David Kipping professzor, a tanulmány vezető szerzője elmesélte, hogy a statisztika egy klasszikus eredményét vették, és alkalmazták az univerzumban lévő élet kérdésére.

A Forbes beszámolója szerint arra jutottak, hogy ha egy olyan kísérletsorozatot végzünk, amelyre a válasz igen, vagy nem lehet, és semmilyen információ nem áll rendelkezésünkre, akkor arra kell számítanunk, hogy szinte az összes kísérlet eredménye igen, vagy szinte az összes nem. A vegyes eredmények pedig nagyon valószínűtlennek bizonyultak.

Az új tanulmány szerint az intelligens élet annyira ritka az nuiverzumban, hogy ha van is, valószínűleg soha sem fogunk tudni egymásról. Illusztráció: StockSnap/Pixabay

Szerinte ezt az elképzelést először Edwin Jaynes, a valószínűség-elmélet 20. századi megalkotója mutatta ki John Haldane 20. századi biokémikus munkájára építve. Ennek ellenére sokan a kopernikuszi, más néven középszerűségi elvet használta fel, hogy a kozmoszban máshol található élet sokfélesége mellett érveljen.

Pedig Haldane szemlélete szerint lényegében azonos feltételek mellett azonos eredményekre kell számítani, mondta Geraint Lewis, a tanulmány társszerzője, a Sydney-i Egyetem professzora. Leírta, hogy azt várnánk, hogy

ha az élet valószínű, akkor mindenhol ott lesz, ha pedig ritka, akkor sehol.

Lewis szerint furcsa lenne, ha a bolygórendszerek felének lenne technológiai civilizációja. Ez azt jelentené, hogy a bolygórendszerek tulajdonságainak apró eltérései nagymértékben megváltoztatnák a technológiai civilizációk kialakulásának esélyeit. Ezek alapján nagyon úgy tűnik, hogy E.T. földi kitérője fikció marad.

Lewis szerint tisztában vannak vele, hogy a SETI tűt keres a szénakazalban, de ők maguk sem tudják pontosa, milyen ritka is a tű. Úgy véli, hogy ha rajtunk kívül csak egy másik fejlett civilizáció létezik a világegyetemben, akkor annak az esélye, hogy a SETI azonosítja azt néhány százmilliárd csillag között, gyakorlatilag nulla.

Ha léteznének fejlett civilizációk, akkor azok valószínűleg az infravörös spektrumban lennének láthatóak az olyan fejlett struktúrák által, mint a Dyson-gömbök, mondja Lewis. Az emberek már keresték ezeket a jeleket, de eddig a SETI kutatások ilyen jelek után még semmi konkrétumot nem mutattak ki. Ennek ellenére a kutatók annak reményében dolgoznak, hogy a földönkívüli élet ritka, de nem túl ritka, ami Lewis szerint csak finomhangolási probléma.

A megfigyelhető világegyetemben trillió galaxis van, ami még nehezebbé teszi a keresést, de a jelenlegi, Lewis szerint félelmetes csend azt sugallja, hogy a fejlett civilizációk kevesen és rendkívül messze vannak egymástól. De ő és Kipping egy alternatív forgatókönyvet is fontolóra vett, amely szerint a szuperfejlett idegenek a galaxis nagy részét kolonizálták. Nem zárja ki, hogy ez a fajta gyarmatosítás már régen megtörtént a Tejútrendszeren belül, és ennek minden jele elenyészett, vagy jelenleg is zajlik, de számunkra nem nyilvánvaló.

Röviden összefoglalva, gyakorlatilag egyedül vagyunk a galaxisban, aminek ijesztően kellene hatnia, és még inkább meg kellene becsülnünk az életet itt a Földön.

Érdemes elolvasni:

• Ez történne, ha a Föld az univerzum egyik leghalálosabb objektuma körül keringene
• Hanggá alakították a gravitációs hullámokat, 3D-s videóban hallhatjuk őket