Temesvár elestével végződött a felmentési kísérlet

Temesvár 1552. évi ostroma és eleste a magyar történelem kevésbé dicsőséges fejezetei között tartjuk számon, annak ellenére, hogy a védők sokáig kitartottak a törökök ellen. Ha szóba kerül az ostrom, akkor inkább arról esik szó, hogy nem történt kísérlet a vár felmentésére. Valójában kísérletet tettek Temesvár felmentésére, ám annak tragikus vége arra mutatott rá, hogy milyen órisi különbségek vannak az oszmánok birodalma és a magyar végek nyújtotta lehetőségek között.

Temesvár ostrom alatt

A politikai helyzet a 16. század közepén megfordult: Fráter György segítségével 1549-ben I. Ferdinánd és János Zsigmond, illetve az ő nevében Fráter György, megkötötte a nyírbátori szerződést, amelyben Erdélyt ismét egyesítették a Magyar Királysággal. Jagelló Izabella azonban nem akarta elhagyni Erdélyt, ezért Fráter György kiostromolta őt Gyulafehérvárból és kikényszerítette az egyezmény végrehajtását. Ferdinánd csapatai Giovanni Battista Castaldo vezetésével meg is érkeztek és átvették a hatalmat. Azonban Fráter Györgyben nem bíztak, ezért 1551. december 17-én meggyilkolták.

Fráter György meggyilkolása (Wikipédia)

Mindez maga után vonta a törökök hadüzenetét és támadását. Erdélyben ugyanis bármilyen fejedelemválasztást vagy hatalmi változást jóvá kellett hagyni Isztambulban, erre pedig nem került sor. Nem véletlenül, az oszmánok nem akarták, hogy a magyar korona alá tartozó területek egyesüljenek. Ezért 1552-ben nagyobb hadjárat indult Ferdinánd területei, így a partiumi várak ellen is. Már 1551-ben is ostromolták Temesvárt, de akkor a védők vissza tudták verni a támadást.

Giovanni Battista Castaldo Antonis Mor festményén (Wikipédia)

1552-ben azonban 30-40 ezer fős török sereg fogta ostrom alá Temesvárt Kara Ahmed pasa vezetésével. (Ő egyébként II. Szulejmán sógorának számított, miután a szultán húgát, Fatimát vette el feleségül). Az ostrom június 24-én kezdődött. A védők vezetője, Losonczi István levelet csempésztetett ki a feleségének, Pekry Annának és a barátainak, hogy szervezzenek valamiféle felmentő sereget, különben a vár nem fog tudni kitartani.

Hajdúk veszedelme

Pekry Anna pénzzé tette az ékszereit, hogy abból katonákat lehessen bérelni. Az így nyert összeget Tóth Mihály, korábbi szegedi bíróhoz küldte, aki rendelkezett harci tapasztalatokkal és toborozható emberekkel. Tóth mintegy 200 hajdút tartott fegyverben, ehhez csatlakoztak még azok, akiket Pekry Anna pénzén felbéreltek. Castaldo szintén küldött segítséget, Varkoch Tamás bihari főispánt ágyúkkal, élelmiszerrel és lőszerrel.

Castaldo egyébként megpróbált erősítést küldeni, de sikertelenül. Az erdélyi rendek összegyűltek, hogy megszavazzák a Temesvárnak küldendő segélyt, de késlekedtek, ráadásul Castaldo a gyilkossággal eljátszott bármilyen bizalmat, amit az erdélyiek iránta táplálhattak. A beosztottjai sem egészen azt tették, amit szeretett volna: Bernardo de Aldana spanyol zsoldosvezért Temesvár megsegítésére utasította, ő azonban Lippa védelmére összpontosította minden erejét. Castaldo utasítása ellenére sem lépett közbe.

Temesszentandrás manapság (Wikipédia)

A Tóth Mihály vezette körülbelül 1700 fős sereg főként hajdúkból állt. Tóth Mihály, akit a sereg parancsnokának neveztek ki, azt a taktikát választotta, hogy nem közölte velük az úticéljukat, mert attól tartott, hogy a legtöbben elhagyják a csapatot a hírre. Később mégis megtette, mire bekövetkezett, amitől félt, a többség zógolódott, hogy nem erre szerződött. Tóth Mihály még veréssel is megpróbálta jobb belátásra bírni a hajdúkat.

A laza fegyelmű csapat 1552. július 23. körül érte el Temesszentandrást. Ekkor a török felderítők észlelték őket és hamarosan egy erősebb török lovascsapat csapott le rájuk. A hajdúk ekkor éppen gyalogosan, a lovukat vezetve haladtak, így nem sok esélyük maradt a létszámban jóval erősebb támadók ellen. A felmentésre érkező csapat nagy részét lemészárolták, nem tudtak eljutni Temesvár közelébe.

Szentandrás után Temesvár

Időközben Temesvár ostroma előrehaladott állapotba került, a védők beszorultak a várba, a város elesett. Losonczi nemcsak magyaroknak, hanem idegen zsoldosoknak is parancsolt, akik azonban kikényszerítették belőle a tárgyalásokat és a vár feladását. Különösen azután, hogy Kara Ahmed behajíttatta a szentandrási csatában elesettek fejét a várba. A tárgyalások eredményeképpen a törökök megengedték, hogy a várból szabadon elvonulhassanak, ám szavukat megszegve végül mind egy szálig lemészárolták őket, beleértve Losonczi Istvánt is. Losonczi két lányát I. Ferdinánd fiúsítatta, hogy a család birtokai ne vesszenek el, egyikük, Losonczi Anna, Balassi Bálint múzsájává is vált utóbb.

Temesvár elfoglalása egy török miniatúrán (Wikipédia)

Bernardo da Aldana Temesvár eleste után sorsára hagyta Lippát és ő is távozott. Emiatt perbe fogták és fő-, és jószágvesztésre ítélték, ám végül szabadon bocsátották, az ítélet érvényben hagyása mellett. Katonai karrierjén csúnya foltot hagyott a sikertelenség, ennek ellenére a magyarországi hadszíntérről való távozása után V. Károly még feladatokkal bízza meg.

Temesvár eleste után a támadó török seregek Szolnok alatt egyesültek, amelyet elfoglaltak, majd végül Eger következett. Ott azonban a jól ismert ellenállásba ütköztek, így egy kisebb magyar siker zárta a súlyos következményekkel járó török hadjárat végét. Az erdélyi rendek igazolva láthatták azt, hogy I. Ferdinánd nem tudja megvédeni Magyarországot, így néhány évvel később visszahívták János Zsigmondot és Izabellát a fejedelmi székbe.