Megtalálhatták a hiányzó láncszemet a kis és a szupermasszív fekete lyukak között
A fekete lyukakat az univerzum legpusztítóbb objektumaiként tartjuk számon, fejlődésükről viszont szinte semmit sem tudunk, mert míg a csillagászok ismerik a szupermasszív, illetve az olyan példányokat, amelyek tömege legfeljebb százszorosa a Napénak, addig a köztes tömegű fekete lyukakból (Intermediate-mass black hole, IMBH) alig találtak.
Ez azonban megváltozhat egy, az Omega Centauriban rejtőzködő lehetséges fekete lyuk felfedezésével, és amely a tudósok számára a „hiányzó láncszem” lehet ezen objektumok fejlődésének megértéséhez.
A Universe Today szerint a felfedezéshez a Hubble űrtávcsővel mintegy 20 éven át több mint 500 felvételt vizsgáltak hét gyorsan mozgó csillagról, amelyek a Földtől 17 ezer fényévre lévő és nagyjából 11,5 milliárd éves Omega Centauriban (NGC 5139) helyezkednek el. A kutatás azért húzódott ennyire el, mert az Omega Centauri a becslések szerint körülbelül 10 millió csillagot tartalmaz, amelyek mindegyike átlagosan négy naptömegű, a gömbhalmaz átmérője pedig körülbelül 150 fényév.
Eddig vagy kis méretű, vagy szupermasszív fekete lyukat találtak a kutatók
Maximilian Häberle, aki a németországi Max Planck Csillagászati Intézet PhD-hallgatója és a vizsgálat vezetője elmondta, hogy hét olyan csillagot találtak, amelyeknek nem kellene ott lenniük.
„Olyan gyorsan mozognak, hogy ki kellene lépniük a halmazból, és soha többé nem kellene visszatérniük. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy egy nagyon masszív objektum gravitációja a középponthoz közel tartja őket. Az egyetlen objektum, amely ilyen tömegű lehet, egy fekete lyuk, amelynek tömege legalább 8200-szor nehezebb, mint a Napénak.”
Összehasonlításképpen, a galaxisunk középpontjában lévő szupermasszív példány, a Sagittarius A* tömege körülbelül 4,3 milliószorosa a Nap tömegének, így a most felfedezettnek vélt objektum a köztes tömegű kategóriába esik.
Azonban az egyetlen, az Omega Centauriban fekete lyukakat vizsgáló tanulmány 2008-ban készült, így a mostani felfedezés további vizsgálatokat igényel, mivel még meg kell határozniuk a jelöltjük pontos tömegét és a halmazon belüli helyzetét.
Dr. Nadine Neumayer, a Max Planck Csillagászati Intézet tudósa kifejtette, hogy a felfedezés az eddigi legközvetlenebb bizonyíték egy köztes tömegű fekete lyukra az Omega Centauriban „Ez azért izgalmas, mert csak nagyon kevés hasonló tömegű objektumról tudunk. Az Omega Centaurié lehet a legjobb példa egy IMBH-ra a kozmikus szomszédságunkban.”
Ez az új jelölt a következő a 2004 óta vezetett potenciális IMBH felfedezések listáján, amelyek megerősítése a mai napig nem történt meg.
Továbbá, mivel ez a potenciális IMBH alig 17 ezer fényévre található a Földtől, ha beigazolódik, ez lehet a Földhöz legközelebbi fekete lyuk, megelőzve a galaxisunk középpontjában található szupermasszív fekete lyukat, amely körülbelül 27 ezer fényévre van tőlünk.
Összegezve, a fekete lyukak a világegyetem legpusztítóbb, ugyanakkor legrejtélyesebb objektumai, mivel közvetlenül nem lehet őket megfigyelni, így csak táplálkozás közben észlelhetők. Azonban amint ez megtörténik, a csillagászok rengeteg mindent megtudhatnak róluk.
Érdemes elolvasni:
