• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Szerkesztőség Szerkesztőség · 2024.07.29.
· MIX

Egy új tanulmány szerint kóbor bolygókkal lehet tele a Tejútrendszer

A bolygók a legtöbb esetben olyan objektumok, amelyek egy csillag körül keringenek, ahogyan a Föld a Nap körül, de mi van akkor, ha nincs saját csillaguk? Őket nevezzük kóbor, vagy csillagközi bolygóknak.

Az ilyen égitesteknek a bolygókhoz hasonló tömege van, de nem keringenek csillagok körül, és mint kiderült, rengeteg ilyen van, amelyek után a Euclid űrszonda nyomoz, eddig ismeretlen világokat keresve, és a korábban felfedezetteket megerősítve.

Hogyan találhatunk ilyen égitesteket?

A BBC Sky at Night Christopher Conselice professzort, az ESA Euclid teleszkópjának tudományos vezetőjét kérdezte a kóbor bolygókról és a Euclid küldetéséről. Az ESA Euclid a James Webbhez vagy a Hubble-höz hasonló űrtávcső, de egyedülálló, mert az égbolt hatalmas részét, az egyharmadát fedi le, méghozzá nagyon nagy mélységben. Ez egy 9 ezerszer nagyobb, ráadásul ugyanolyan felbontással, mint amit a Hubble képez le.

A Euclid mélyebb méréseivel a csillagászok remélik, hogy jobban megérthetik a Tejútrendszerben található planéták populációját. Azért esett a választás a saját galaxisunkra, mert másokban ezt nehezebb megtenni, mert túl halványak és alig észlelhetők.

kóbor bolygók

A kóbor bolygók anyacsillag nélkül sodródnak a végtelen univerzumban. NASA/JPL-Caltech

Hogyan találunk kóbor bolygókat?

A kutatók úgy vélik, hogy az Orion-ködben rengeteg rejtőzhet, ahol halvány fénypontokat lehet észlelni. Ha nagyjából ismerik egy objektum távolságát, illetve, hogy milyen fényesnek tűnik, akkor ki lehet számolni a saját fényét, amiből a tömegét is ki lehet deríteni. A halvány objektumok tömegének mérése után megállapították, hogy bolygóknak kell lenniük, mivel nem elég nagyok vagy fényesek ahhoz, hogy csillagok legyenek.

A csillagok azért bocsátanak ki több fényt, mert magjukban magfúzió megy végbe, az újszülött bolygók azonban némi sugárzást bocsátanak ki, ahogy Földünk is tette röviddel születése után.

De vajon milyen nehezek ezek az égitestek? Fontos tudni, hogy a bolygók és a csillagok esetében minél nehezebbek, annál ritkábbak, ezért úgy vélték, kisebb tömegűekből többet fognak találni, pont, mint a Naprendszerben. Itt is csak egy igazán nagy tömegű égitest van a Jupiter személyében – a Föld tömegének 318-szorosa, míg a második legsúlyosabb egyéniség, a Szaturnusz “mindössze” 95-ször nehezebb, mint otthonunk –, de sokkal több kisebb, mint a Vénusz vagy a Föld.

A vizsgálatok többek között azt mutatják, hogy a bolygók ugyanezt a tendenciát követik, de skálájuk a Jupiter tömegének négyszereséig terjed. Abból kiindulva pedig, hogy milyen részletességgel megfigyelhetők, a jelenleg látható világok mind sokkal masszívabbak, mint a Jupiter. Azt azonban még nem tudjuk, hogy minden bolygó kialakulásához szükség van-e csillagra, vagy vannak kivételek, és éppen ezért érdekes aspektusai a bolygóképződés megértésének ezek a furcsa, vándorló szerzetek.

Érdemes elolvasni:

  • Mint kiderült, a gombák nagyon jól bírják az űrben
  • Mi történt a Holdra kitűzött zászlókkal és más, ott hagyott tárgyakkal?
Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
csillagászat tudomány világűr
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

  • Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

  • Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

  • Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

  • A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

  • Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Kapcsolódó cikkek

voyager 1 űrszonda Naprendszer
2025.06.16.

A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA


Olvasson tovább
Cochliomyia_hominivorax_legyek
2025.06.15.

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól


Olvasson tovább
Svalbard magtár
2025.06.15.

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére


Olvasson tovább
kvatumóra kutatás tudomány GPS óra
2025.06.15.

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
<b>A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA</b>

A Naprendszer peremén bukkant kozmikus tűzfalra a NASA

Tovább olvasok
Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Városszéli mocsárból lett Budapest legkedveltebb parkja

Tovább olvasok
Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Eladásra kínálják a Kékestető ikonikus antennatornyát

Tovább olvasok
Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Mitől rémültek meg a régészek egy 20 000 éves barlangrajz láttán?

Tovább olvasok
A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

A térképészet legnagyobb bakijai — a történelem legfurcsább a térképei

Tovább olvasok
Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Hogyan védenek meg a „nukleáris legyek” a húsevő parazitáktól

Tovább olvasok
A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

A „Végítélet” Magtár: Remény a jövő élelmezésére

Tovább olvasok
39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

39-es szoba: Észak-Korea titkos pénzügyi birodalma

Tovább olvasok
Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Göbekli Tepe: Az emberiség első temploma?

Tovább olvasok
A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

A kvantumóra, ami az univerzum születésétől máig sem tévedne egy másodpercet sem

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4