3 ezer fényévre lévő csillag robbanását láthatjuk szabad szemmel is az éjszakai égbolton

A csillagászat kedvelőinek érdemes lesz az égre tekinteniük, mivel a szakértők szerint bármelyik éjszaka bekövetkezhet egy olyan robbanás, amely egy életben tényleg csak egyszer történik.

A T Coronae Borealis valójában egy 3 ezer fényévre lévő csillagpár, amely egy visszatérő nóva, a NASA szerint 79-80 évente Földön is látható robbanásokkal. A rendszer egy hűvös, vörös óriásból és egy forró, fehér törpéből áll. Legutóbbi feljegyzett kitörése 1946-ban történt, és az előrejelzések szerint 2024 augusztusában újra bekövetkezik.

Az ABC7 szerint a páros az Északi Koronában, a Herkules csillagképtől nyugatra található, így a szintén nagyon fényes Vega és Arcturus között kell keresni.

Ilyen csillagrobbanást nem fogunk még egyszer látni

Szupernóva – Illusztráció. Kiemelt kép: depositphotos.com

A robbanás időtartama alatt szabad szemmel is láthatjuk majd és az egyik legfényesebb objektum lesz az égbolton Bradley Schaefer, a Louisiana Állami Egyetem professzora szerint. A robbanás pontos napját és idejét nem lehet megállapítani, de a csillagrendszer eddigi viselkedését és mostani elhalványodását látva a robbanás bármelyik nap bekövetkezhet.

A kitörés előtti elhalványulás során fényessége hirtelen lecsökken, amelyet néhány égitestnél a kitörés előtt egy évvel tapasztalhatunk – közölte az Amerikai Változócsillag-megfigyelők Szövetsége (AAVSO), akik szerint a T Coronae Borealis még 2023 márciusában elhalványult. A duó egyébként normál esetben “túlságosan halvány ahhoz, hogy szabad szemmel láthassuk”, de a robbanás során +2 magnitúdóra fog ugrani.

Schaefer évtizedek óta tanulmányozza a T Coronae Borealist, és azt mondja, hogy a robbanás szabad szemmel történő megfigyelése a Földről lenyűgöző lesz. “Megcsodálhatjuk azokat a félelmetes erőket, amelyek szerencsére nagyon messze vannak tőlünk”.

Elmondta továbbá, hogy a robbanás lényegében egy hidrogénbomba.

A NASA szerint a nóva- és a szupernóvaesemények közötti különbség az, hogy egy visszatérő nóva esetében a törpecsillag sértetlen marad a robbanás során, a szupernóva akkor következik be, amikor a haldokló csillag egy utolsó kitörés során megsemmisül.

Dr. Rebekah Hounsell, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának kutatóasszisztense elmondta, hogy van néhány ismétlődő nóva nagyon rövid ciklussal, de jellemzően nem gyakran látunk ismétlődő kitörést egy emberöltő alatt, pláne olyat, amely ilyen viszonylag közel van a saját rendszerünkhöz.

A NASA szerint a T Coronae Borealis egyike a Tejútrendszerben ismert mindössze 10 olyan visszatérő nóvának, amelyek egy évszázadnál rövidebb idő alatt törnek ki.

“Hihetetlenül izgalmas, hogy az első sorból figyelhetjük meg ezt a jelenséget” – tette hozzá Hounsell.

A kutatók szerint az esemény során a csillagrendszer a Sarkcsillaghoz hasonló fényességű lesz, és az első megjelenése után akár egy hétig is ilyen fényesen ragyoghat.

Érdemes elolvasni:

• A Nemzetközi Űrállomáson is megrendezték az olimpiát
• Egyre csak zsugorodik a Nagy Vörös Folt a Jupiteren, de a kutatók rájöhettek, miért