Sokkal nagyobb a radioaktív sugárzás mértéke a Holdon, mint azt korábban vélték
Nemrégiben a kínai Csang’o-1 és 2 szondák adatai alapján a tudósok a Holdon található, vulkanikus eredetűnek vélt felszín alatt a szokásosnál több hőt észleltek.
A Compton-Belkovich Tór-anomália néven ismert képződményt először 1998-ban észlelték, derül ki a BBC Science Focus cikkéből.
Egy ilyen nagy forró foltot a Hold felszínén csak azzal lehet megmagyarázni, ha az alatta lévő gránit kőzet radioaktív bomlásnak induló elemeket, például tóriumot és uránt tartalmaz.
Radioaktív anomália a Holdon?
A kutatók becslése szerint a háttérben lévő radioaktivitás szintje évente körülbelül 0,3 millisievert, amely valójában meglepően kevés ahhoz a körülbelül évi 6 millisieverthez képest, amely a Földön ér minden embert évente.
Vannak azonban más sugárzási források is a Holdon, amelyekkel az embereknek meg kellene küzdenie, ha nem lennénk védve a bolygónk mágneses mezeje által. Ilyen például a kozmikus sugárzás, vagy a Napból származó energikus részecskék hada, valamint a sugárzás és a holdi talaj közötti kölcsönhatásból származó neutronok és gammasugarak.
A szakemberek becslései szerint mindezen sugárforrások átlagos maximális dózisa több mint 400 millisievert évente. Ráadásul ez az érték sokkal magasabbra is rúghat a rendkívül energikus napkitörésekkel együtt.
Tehát, bár a égi kísérőnkön nagyon alacsony a természetes radioaktivitás szintje, az ionizáló sugárzás összes forrását figyelembe véve mégis egy meglehetősen kellemetlen környezetről van szó.
Érdemes elolvasni:
