Először nyertek ki a földköpenyből kőzetmintákat, ezt találták bennük a kutatók

Egy nemzetközi tudóscsoport most először nyert ki egy hosszú kőzetszakaszt, amely a földköpenyből származik.

Ez a közvetlenül a földkéreg alatti réteg a bolygó belsejének legnagyobb része, így tanulmányozásával rengeteget megtudhatunk a Föld néhány robbanásveszélyes tulajdonságáról.

A szinte egybefüggő, 1268 méteres köpenydarabról a Science című folyóiratban számoltak be. Az előkerült kőzetekből a kutatócsoport sokkal több információt szerzett, mint amire eredetileg számított.

A Popular Science beszámolójából kiderül, hogy a kőzeteket egy tektonikai ablakból nyerték ki, a tengerfenék azon szakaszából, ahol a Föld köpenyéből származó kőzetek kerültek felszínre a Közép-atlanti gerinc mentén.

Meglepődtek a kutatók a földköpenyből vett minták vizsgálata során

Először nyertek ki kőzetmintákat a földköpenyből. Illusztráció, kiemelt kép: depositphotos.com

Ez a gerinc az Atlanti-óceán fenekén húzódik 16 ezer kilométeren át az Északi-sarkvidéktől Afrika déli csücskéig, és lényegében a Föld leghosszabb hegylánca.

A Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) szerint az ehhez hasonló óceáni hátságok geológiai szempontból fontosak, mivel olyan típusú lemezhatárok mentén fordulnak elő, ahol azok szétterülése során új óceánfenék jön létre.

A darabot 2023 tavaszán nyerték ki a földköpenyből a JOIDES Resolution nevű óceánfúró hajó fedélzetén. A kutatócsoport reményei szerint szerint a kőzet segíthet megfejteni a köpeny szerepét a földi élet kialakulásában.

Ezenkívül többet akarnak tudni a köpeny egyes részeinek olvadásakor keletkező vulkáni tevékenységről, és a kulcsfontosságú elemek, köztük a hidrogén és a szén globális körforgását irányító jelenségekről.

Johan Lissenberg, a Cardiffi Egyetem geológusa szerint hatalmas eredmény volt a kőzetminta kinyerése a föld mélyéről, de ami ennél is fontosabb, hogy a köpeny kőzetmagjai mit mondhatnak el bolygónk felépítéséről és fejlődéséről.

“Tanulmányunk a begyűjtött kőzetek ásványtanának, valamint kémiai összetételének dokumentálásával kezdte a köpeny összetételének vizsgálatát.”

Lissenberg szerint nem ilyen eredményekre számítottak, így egészen megleptép őket a látottak. A kőzetben kevesebb volt a piroxén ásvány, és magasabb volt a magnézium koncentrációja.

Mindkettő az olvadás nagyobb mennyiségének eredménye, mint amit a csapat előre jelzett volna, amik akkor történtek, amikor a földköpeny a Föld mélyebb részeiből a felszín felé emelkedett.

A folyamat további elemzésének eredményei hatással lehetnek a magma keletkezésének és a vulkanizmushoz vezető folyamatok megértésére.

“Olyan csatornákat is találtunk, amelyeken keresztül az olvadék a köpenybe szállt, így nyomon tudjuk követni a magma útját, miután kialakult és felfelé halad a földfelszín felé.”

“Ez azért lényeges, mert elárulja nekünk, miként olvad meg a köpeny és táplálja a vulkánokat, különösen az óceánfenéken lévőket, amelyek a Föld vulkanizmusának nagy részét adják. Ha hozzáférünk ezekhez a kőzetekhez a köpeny belsejében, lehetőségünk lesz arra, hogy kapcsolatot teremtsünk a vulkánok és a magma forrása között.”

Kiemelt képünk illusztráció, a kutatásról készült képek a Science folyóiratban, vagy a Popular Science magazinban láthatók.

Érdemes elolvasni:

• A majonéz segíti a kutatókat a nukleáris fúzió forradalmában
• Egy tudós szerint 20 éven belül egyesülhetünk a mesterséges intelligenciával