Összeragasztott múmiák kerültek elő egy egyiptomi sírból
Egy, a Nílus menti Asszuán közelében végzett régészeti ásatás számos kérdést vetett fel a kutatókban. A legfontosabb ezek közül pedig az, hogy pontosan miért ragasztottak össze két múmiát ugyanabban a kőkoporsóban.
Egy olasz-egyiptomi csoport a várostól nyugatra fekvő Aghakhan-mauzóleum közelében dolgozott, a csapat feltárta a domboldalba vájt többszintes építményt. Eredetileg sírrablók fedezték fel, a kormány közbelépett és átvette az irányítást. A csoport szerint a lelőhely Kr. e. 332 és Kr. u. 395 közötti, valahol a késő görög és római korból származhat. Ajmán Asmávi, a Legfelsőbb Tanács régészeti ágazatának vezetője elmondta, hogy a csoport nagyjából 33 sírt tesz ki, a maradványok 40 százaléka pedig olyanoké, akik vagy újszülöttként, vagy életük első néhány évében haltak meg, derül ki a Popular Mechanics beszámolójából.
Furcsa múmiákat találtak a sírhelyeken
Az asszuáni hercegi sírok. Illusztráció. Fotó: David Stanley
De előkerült néhány olyan lélegzetelállító lelet is, mint például a 10 szintes sír, amelyben még mindig voltak olajlámpák, amelyeket a gyászolók hagyhattak hátra. Patrizia Piacentini, az ásatások vezetője elmondta, hogy a helyszín nagyon látványos lehetett, amikor például a halotti tor idején az összes sírt kivilágították. Piacentini szerint az elhunytak kora alapján a helyszínt körülbelül 900 évig használták, a sírkamrákat pedig családok számára létesítették. Több múmiát találtak, amelyek közül a legfurcsább két, egymáshoz ragasztott test volt egy kőkoporsóban. A terveik szerint őket fogják elsőként tanulmányozni, hogy kiderítsék a kapcsolatukat, magyarázta Abdul Moneim Saíd, az egyiptomiak régészeti missziójának igazgatója.
Tervben van a leletek további elemzése is, de Saíd szerint ezek már most azt mutatják, hogy az asszuáni szigetlakók középosztálya valószínűleg a sír alsó részébe temetkezett, míg a többszintes építmény felső része a tehetősebbeknek volt fenntartva. Néhány sír egy nyitott udvar közelében volt, amelyet téglafalak vettek körül, de a többit közvetlenül a hegybe vájtak. A korai elemzések kimutatták, hogy a sírokban elhantol múmiák egy része fertőző betegségekben halt meg, míg mások csontritkulásos betegségekben vagy alultápláltságban szenvedtek, de egy egész családot is találtak, akikkel valószínűleg egytől egyig tuberkulózis végzett. A maradványok további részleteket tárhatnak fel arról, hogy milyen típusú betegségek voltak jelen – és mennyire voltak fertőzőek – a térségben abban az időben.
„Ez egy gazdag és nagyon fontos hely volt” Piacentini szerint. „Mindenki, akik kereskedni akartak Észak-Afrika és a szubtrópusi régiók között, ide jöttek.”
Érdemes elolvasni:
