Az antoninusi járvány, amely két vállra fektette Rómát

A mondás szerint Rómát sem egy nap alatt építették, de Kr. u. 165-180 között naponta akár 2 ezren is meghalhattak. Az antoninusi, vagy más néven galénoszi járvány – Galénosz, a híres görög orvos után, aki először leírta – megtizedelte a Római Birodalmat.

A betegséget, amely lázat, bőrfekélyeket, hasmenést és torokfájást is okoz, a Nyugat-Ázsiából visszatérő seregek hozták az örök városba. Ezt, valamint a körülbelül 70 évvel később bekövetkezett cipriáni járványt általában a himlő és a kanyaró okozta.

A római polgárok ebben az időben egyik vírusnak sem voltak kitéve, így nem rendelkeztek immunitással, ami magyarázatot adhat a tömeges halálozásra. A kanyaró halálozási aránya ugyanis 25% körüli volt, írja a McGill.

A halál angyala a járvány idején Rómában. Wikimedia

Róma lakói teljesen felkészületlenek voltak

Míg a fekete himlőt 1977 óta nem észlelték, a kanyaró még úgy is több mint 85 ezer ember halálát okozza évente, hogy vakcinával megelőzhető.

Bár a kanyaróvírus leginkább arról híres, hogy vörös kiütéseket okoz, amelyek a hajszálereknél kezdődnek, és lassan terjednek az egész testen, lázat, torokfájást, hányingert és hasmenést is okozhat.

Talán ugyanilyen jellegzetesek, ha nem is annyira feltűnőek, az apró, fehér Koplik-foltok, amelyek az áldozat szájában jelenhetnek meg. A jó hír az, hogy a kiütés valójában a vírusfertőzés végét jelzi, és a bőr általában lekopik, ahogy a kiütés elmúlik.

Szerencsére nagyon kis eséllyel kaphatjuk el a Rómát terrorizáló betegséget, a kanyaró 2016-ban például hivatalosan is megszűnt Amerikában.

Érdemes elolvasni:

• Így fejtett meg egy egyetemista egy 2500 éves szanszkrit szöveget
• A kitalált középkor-elmélet: miért gondolná bárki, hogy 300 évet meghamisítottak?