Van egy olyan tenger a Földön, amelynek nincs szilárd partvonala
Van egy olyan víztest a Földön, amely egyetlen partvonalat sem érint. Az Atlanti-óceán északi részén található furcsa képződményt Sargasso-tengernek nevezik, és a szárazföld helyett az óceáni áramlatok határozzák meg, így nincs olyan tengerpartja, amelyet meg lehetne érinteni.
De talán jobb is ez így, ugyanis bűzös, barnássárga golffű, vagyis Sargassum borítja, illetve a hírhedt nagy csendes-óceáni szemétsziget. A kivételes tenger védelmére létrehozott különleges szervezet szerint ez a biológiai sokféleség paradicsoma, amely kulcsfontosságú az észak-atlanti ökoszisztémában, ugyanis veszélyeztetett angolnafajok járnak ide szaporodni, míg a bálnák, valamint a tonhalak és más halfajok ezen a tengeren keresztül vándorolnak. Emellett kulcsfontosságú számos veszélyeztetett és veszélyeztetett faj, köztük a heringcápa és számos teknősfaj életciklusának fenntartásában, olvasható az Indy100 beszámolójában.
A Sargasso-tenger 1891-es ábrázolása. Die Nordatlantische Sargasso See/Wikimedia
A neves tengerbiológus, Dr. Sylvia Earle szerint ez egy „úszó esőerdő”. És nem csak az oceanográfusok szemében legendás, hanem a folklórban is. Kolumbusz Kristóf 1492-ben naplójában dokumentálta először a Sargassum különös szőnyegeivel való találkozást. Leírta, hogy matrózai attól féltek, hogy a hínár behálózza, és az óceán fenekére húzza őket, vagy hogy az ott tapasztalt szélcsend miatt nem tudnak visszatérni Spanyolországba. Ezek a hiedelmek évszázadokon át a tengerről szóló legendák részévé váltak, hírnevét pedig csak tovább növelte a Bermuda-háromszöggel való összefüggés.
Rengeteg rejtély is övezi a Sargasso-tengert
A területről úgy hírlik, hogy repülőgépek és hajók tűnnek el ott hirtelen és látszólag minden ok nélkül, és éppen a Sargasso-tenger délnyugati részén, a Bermudák, Florida és Puerto Rico között található.
A tenger négy áramlatnak köszönhetően létezik: északon az észak-atlanti áramlat, keleten a Kanári-szigeteki áramlat, délen az észak-atlanti egyenlítői áramlat, nyugaton pedig az Antillák áramlat. Ezek a körkörös áramlatok, az úgynevezett óceáni giroszok hatékonyan csapdába ejtik a bennük lévő víztömeget, aminek eredményeképpen Jules Verne a Nemo kapitányban úgy jellemezte, hogy egy „tökéletes tó a nyílt Atlanti-óceánon”. Azonban sajnos nem volt igaza, a Sargasso messze nem tökéletes.
Ma már valódi veszélyt jelent a hajózás. A víz alatti zaj, a golffű-szőnyegek károsodása, a vegyi anyagok kibocsátása, a túlhalászás, az úszó törmelékből származó szennyezés és természetesen az éghajlatváltozás is mind komoly problémát jelentenek. Az óceáni örvények keringő mozgása miatt a műanyag a tengerbe jut, és csatlakozik az ott kialakult szemétszigethez.
Az emberiség romboló tevékenysége a becslések szerint több száz kilométer hosszú, és négyzetkilométerenként 200 ezer szemétdarabot tartalmaz, és a helyzet egyre csak rosszabbodik. Egy friss tanulmány szerint a Sargasso melegebb, sósabb és savasabb, mint 1954 óta bármikor, és ez nagy hatással lehet más óceáni rendszerekre is. A jelentés vezető szerzője, Nicholas Bates kémiai oceanográfus arra figyelmeztetett, hogy az óceán „évmilliók óta nem volt ilyen meleg”, ami komoly változásokhoz vezethet az ottani életben és a víz globális körforgásában. A LiveScience-nek nyilatkozva Bates professzor elismerte, hogy a globális felmelegedés már elérhetett egy olyan pontot, ahonnan potenciálisan hosszú ideig nem lesz visszaút.
Érdemes elolvasni:
