Az univerzális mozgás titkai: Ezért nem áll meg semmi a világegyetemben

Az ősrobbanás óta a világegyetem folyamatos mozgásban van. Ezt a mozgást jól mutatja a Föld Nap körüli pályája, a Nap galaxisban megtett útja, és még a galaxisok mozgása is. De miért mozog minden az űrben?

A világegyetemben lévő tárgyak mozgása az ősrobbanásra vezethető vissza. A tudósok szerint a világegyetem egy végtelenül sűrű pontból kiinduló gyors tágulással indult, amely minden objektumot mozgásba hozott. Ez a kezdeti erő nyomot hagyott a világegyetemben, így a mozgás alapvető jellemzője lett minden benne lévő dolognak.

A Live Science szerint az egyetemes mozgás egyik fő oka a világegyetem folyamatos tágulása. Ez a tágulás elsősorban az egymástól távol lévő objektumokat érinti, mivel a közöttük lévő tér folyamatosan növekszik. A tudósok szerint fontos megjegyezni, hogy nem arról van szó, hogy ezek az objektumok mozognak a térben, hanem arról, hogy maga a tér tágul.

A kép csak illusztráció / Forrás: Pixabay

A galaxis forgása és a sötét anyag

Kisebb léptékben a forgás alapvető szerepet játszik az objektumok térbeli mozgásában. A szögnyomaték, amely az objektumok forgását és egymás körüli keringését okozza, az egész világegyetemben jelen van. Ez az elv jól megfigyelhető a Naprendszer kialakulásában, amely egy forgó gáz- és pormasszából indult, majd csillaggá és bolygókká összeolvadva korongformát öltött.

A galaxisok forgása egy váratlan jelenséget tár fel, amely a sötét anyag jelenlétére utal. A galaxis látható összetevői, amelyeknek a középponttól való távolságuktól függően különböző sebességekkel kellene forogniuk, a galaxisok úgy forognak, mintha szilárd objektumok lennének. Ez az anomália arra utal, hogy létezik egy láthatatlan anyag, a sötét anyag, amely gravitációs hatása révén befolyásolja a galaxisok mozgását.

A csillagászatban a sötét anyag olyan elméleti anyag, amely nem lép kölcsönhatásba a fénnyel vagy az elektromágneses sugárzással. Azért következtetünk létezésére, mert olyan gravitációs hatásokat észlelünk, amelyeket a látható anyag önmagában nem tud megmagyarázni. Ezek a hatások számos jelenségben megfigyelhetőek, például a galaxisképződés során, a gravitációs lencsézésben, a galaxisütközések során és a kozmikus mikrohullámú háttérben.

A lambda-CDM kozmológiai modell szerint a világegyetem tömeg-energia tartalma három fő összetevőre oszlik: 5% közönséges anyag, 26,8% sötét anyag és 68,2% sötét energia. Ez azt jelenti, hogy a sötét anyag a teljes tömeg 85%-át teszi ki, míg a sötét energia és a sötét anyag együttvéve a világegyetem tömeg-energia tartalmának 95%-át alkotják.

A mozgás ereje

A mozgás a világegyetem alapvető aspektusa, amelyet az ősrobbanás kezdeti ereje, a tér folyamatos tágulása, a szögimpulzus és a sötét anyag rejtélyes hatásai alakítanak. Ez a folyamatos mozgás azt jelzi, hogy a világegyetem dinamikus és folyamatosan változó, az energia pedig számtalan reakciót és folyamatot indít el a kozmoszban.

Ez is érdekelhet:

• Mennyi idő alatt juthatunk el a Naphoz?
• Furcsa, fánk alakú struktúrát találtak a Föld magjában