Részeg férgek és galambrakéta az idei Ignobel-díj nyertesei között
Csütörtökön került megrendezésre az idei Ignobel-díjátadó gála, ahol az abszurd tudományos projekteket díjazták.
Az idei év kiemelkedő eredményei közé tartozik az élő és halott pisztrángok, valamint a józan és részeg férgek mozgását összehasonlító kutatás. Úgy tűnik, hogy a részegség jobban károsíthatja a féreg mozgási képességét, mint a pisztrángét az, hogy halott, írja az IFLScience.
Annak ékes bizonyítékaként, hogy a díjnyertes áttörések a legvalószínűtlenebb irányokból is érkezhetnek, a kutatók Ignobel-díjat nyertek annak felfedezéséért, hogy az emlősök a végbélnyílásukon keresztül is tudnak lélegezni.
Egereken, patkányokon és sertéseken végzett kísérletsorozat után japán tudósok megállapították, hogy az állatok a végbélen keresztül juttatott oxigént szívják fel, és ez a munka megalapozza azt a klinikai kísérletet, amelynek célja, hogy kiderüljön, hogy az eljárás alkalmas-e a légzési elégtelenség kezelésére, írja a Guardian.
Az estén díjazott egyéb munkák között szerepelt egy amerikai kutatás, amelynek célja az volt, hogy a rakétákban galambokat helyezzenek el, hogy azok könnyebben célba érjenek; egy brit vizsgálat, amely megállapította, hogy a szélsőséges öregségre vonatkozó állítások általában olyan területekről származnak, ahol az átlagos élettartam rövid, és ahol a születési anyakönyvi kivonatok történelmileg hiányoznak, valamint egy francia tanulmány, amely megállapította, hogy a fejbőr hajszálai az óramutató járásával megegyező irányba hajlanak, bár a déli féltekén ez kevésbé jellemző.
A díj célja és története
Az Ignobel-díjak olyan meglepő eredményeket díjaznak, amelyek az embereket először nevetésre, majd gondolkodásra késztetik. A díjak célja, hogy megünnepeljék a szokatlant, tiszteljék a képzelőerőt – és felkeltsék az emberek érdeklődését a tudomány, az orvostudomány és a technológia iránt, derül ki a díj honlapján.
Az Ignobel-díj átadása egy gála, amely díjátadó ünnepség, cirkusz, opera és sok más dolog keveréke. Az Ignobel-díjakat minden egyes ünnepségen valódi Nobel-díjasok adják át a nyerteseknek.
Az első éves Ignobel-díj átadására 1991-ben került sor a Massachusetts állambeli Cambridge-ben található MIT Múzeumban. Az 1992-es, 1993-as és 1994-es ünnepségekre az MIT Kresge Auditoriumában került sor. 1995-ben a ceremónia átköltözött a város másik végébe, a Harvard Egyetemre, ahol minden évben megrendezésre került, amíg a 2020-as Covid-járvány miatt a színházi rendezvények nem váltak kivitelezhetetlenné. A ceremóniát 1995-től kezdve minden évben közvetítették a világhálón, 2024-ben pedig visszatért az MIT-re.
Az idei Ignobel-díj győztesei
A legújabb Ignobel-díjasok csütörtökön a Massachusettsi Technológiai Intézetben tartott ünnepségen vehették át az elismeréseket. Az eseményen valódi Nobel-díjasok osztották ki a díjakat, „24/7” előadásokat tartottak, amelyekben a szakértők először 24 másodpercben, majd hét szóban magyarázták el a témájukat, és bőséges papírrepülő-dobálást tartottak.
Béke
A néhai BF Skinner amerikai pszichológusnak ítélték oda, aki azt vizsgálta, hogy lehetséges-e élő galambokat elhelyezni rakéták belsejében, hogy azokat célba vezessék. A projektet, amelyet maga Skinner „őrültnek” nevezett, annak ellenére ejtették, hogy tökéletes demonstrációt hajtottak végre, amelynek során egy galambot New Jersey partvidékén lévő objektumok megcélzására képeztek ki. „Egy élő galamb látványa, amely bármilyen szépen is hajtja végre a feladatát, egyszerűen csak arra emlékeztette a bizottságot, hogy mennyire fantasztikus a javaslatunk” – írta Skinner.
Botanika
Az amerikai Jacob White és a német Felipe Yamashita kapta, mert bizonyítékot közöltek arról, hogy a Boquila trifoliolata nevű dél-amerikai növény képes utánozni a mellé helyezett műanyag növények leveleit, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy a „növényi látás” egy hihető hipotézis.
Gyógyszer
Egy svájci, német és belga csoport nyert annak bizonyításáért, hogy a fájdalmas mellékhatásokat okozó hamis gyógyszerek hatékonyabbak lehetnek a betegeknél, mint a fájdalmas mellékhatásokat nem okozó hamis gyógyszerek.
Fizika
A Floridai Egyetemen dolgozó James Liao kapta egy döglött pisztráng úszási képességeinek átfogó, több kiadványban is megjelent vizsgálatáért.
Valószínűség
Megosztva adták egy 50 fős, többségében holland kutatókból álló csoportnak, akik 350 757 érmét dobtak fel, hogy teszteljék Persi Diaconis, egykori bűvész és a Stanford Egyetem statisztika professzora által felállított hipotézist. Munkájuk alátámasztotta Diaconis jóslatát, miszerint a feldobott érmék (kissé) nagyobb valószínűséggel landolnak ugyanúgy felfelé, ahogyan elindultak.
Kémia
Újabb holland győzelem: egy amszterdami csapat kromatográfiával választotta szét a részeg és a józan férgeket, mindezt a polimer tudomány nevében.
Biológia
Egy másik posztumusz díj, az Ignobel-díj biológiában a néhai Fordyce Ely és William Petersen számára adományozott kitüntetés a tejelőcsordák tejtermelését befolyásoló tényezők 1940-es vizsgálatáért. A Journal of Animal Science című folyóiratban írtak arról, hogy egy macskát ültettek egy tehén hátára, és többször felrobbantottak papírzacskókat, hogy lássák, változik-e a tejáramlás. Úgy tűnt, hogy a megrémült tehenek kevesebb tejet bocsátanak ki. „Az ijesztgetés először abból állt, hogy egy macskát helyeztek a tehén hátára, és két percen keresztül 10 másodpercenként papírzacskókat robbantottak fel” – írták a kutatók. „Később a macskát feleslegesnek tartották, és eltekintettek tőle”.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
A Naprendszer hóemberholdja: Dinkinesh és Selam
A Pitești börtön: Románia legkegyetlenebb átnevelő börtöne volt
3 ókori technológia, amiket mai napig nem sikerült teljesen megfejteni
A régészeknek jó okuk van arra, miért nem nyitják fel Kína első császárának sírját
Az univerzum rejtélyes, ötödik alapvető ereje a Föld körüli aszteroidákra is hatással lehet
Lengyel tábornok: Abban a percben szétlőjük Szentpétervárat, amint Oroszország lépést tesz a balti államok felé