Tudományos elméleten alapul Vincent van Gogh híres festménye?

Vincent van Gogh Csillagos éj című festményének kavargó felhőit bárki egyből felismerné, de azt már kevesebben tudják, hogy a kép látszólag kaotikusnak tűnő égboltján a felhők valójában szigorúan a fizika törvényeinek megfelelően kavarognak – ezt állítja legalább is kínai kutatók nemrég megjelent tanulmánya.

Az impresszionizmus talán egyik legismertebb festményét Vincent van Gogh nem sokkal azután alkotta, hogy Paul Gauguinnel történt összetűzése után (melyet követően a festő levágta a saját fülét) elmegyógyintézetbe került. Az olajfestmény az ottani szobájából nyíló kilátást ábrázolja a provence-i tájra. A gondosan megkomponált képen azonban úgy tűnik, ennél sokkal érdekesebb részletek is rejlenek – derül ki a CNN tudósításából.

Áramlások

A Xiamen Egyetem kutatói ezúttal olyasmit vettek szemügyre a képen, ami iránt fizikusok eddig nem igazán tanúsítottak érdeklődést: a festmény kék egén található, 14 kisebb és nagyobb örvényszerű alakzatot. Vizsgálataik során a Yongxiang Huang vezette kutatócsoport ugyanis arra lett figyelmes, hogy a vidék felett kavargó felhők mintázata egészen pontosan megfelel az áramlástan törvényeinek, amik pedig bonyolult matematikai szerkezetükről híresek.

Az elmélet tesztelése nem bizonyult egyszerű feladatnak, hiszen a kép egén kavargó felhőket csak mi látjuk úgy, mintha mozognának, de sebességüket vagy a mozgás irányát mérni mégsem lehetséges. A kutatók végül az ecsetvonásokat megszámolva, illetve a sötétebb és világosabb árnyalatok eloszlását megfigyelve elemezték van Gogh képzeletbeli égboltjának áramlatait, majd ezeket más, valódi gázokról és folyadékokról készült képekkel hasonlították össze.

A festményt különféle áramló folyadékokkal hasonlították össze
Forrás: Depositphotos

Van Gogh és a tudomány

A számítógépes vizsgálatok eredménye alapján egyértelmű, hogy Vincent van Gogh igen sokat tanulmányozhatta a természetet, mert az általa festett örvények és áramlatok egészen pontosan megfelelnek azoknak a mintázatoknak, amiket valódi folyadékok (vagy éppen gázok) áramlásakor láthatunk. Ezeknek a törvényeit egyébként az 1940-es írta le először egy szovjet matematikus, Andrej Kolmogorov, de úgy tűnik, a holland festő ezek nélkül is pontosan tudta ábrázolni, amit korában látott.

Nem ez az egyetlen fizikai törvényszerűség azonban, aminek van Gogh fiktív örvényei engedelmeskednek. A kínai kutatók tanulmányából kiderül, hogy a festményen látható legapróbb köröcskék pontosan úgy helyezkednek el a nagyobbak körül, ahogy az a neves ausztrál matematikus, George Batchelor 1967-ben megfogalmazott elmélete alapján várható lenne.

Ezek alapján nem igazán valószínű, hogy van Gogh éppen csak véletlenül találta el az örvények formáját és elhelyezkedését, annál is inkább, mivel a kutatócsoport más festményeket is megvizsgált, ahol bizony az áramlások nem viselkedtek olyan életszerűen, mint a Csillagos éj felhői.

Ezeket is érdemes elolvasni:

Egyetlen apró trükkön múlott, hogy az Eiffel-torony a helyén maradhatott

Erős üzenete van a 17. századi kardnak, amit egy hóhér forgatott