Az Oper Doors nevű keresztény szervezet felmérése szerint 2023-ban csaknem ötezer keresztényt gyilkoltak meg vallási okokból, a mészárlások 82%-ára Nigériában került sor. A szervezet szerint az ország a Jézust követők számára a világ leghalálosabb helye.
A Boko Haram és más terrorszervezetek, fegyveres csoportok fémjelezte keresztényüldözés kezdetben az ország északi részén volt tetten érhető, az utóbbi években azonban az erőszak délen is felütötte a fejét, a konfliktusba pedig a környező országok is bevonódnak.
Az 1960-ban a britek alól függetlenedő és számos katonai diktatúrát túlélő, ma Afrika legnépesebb országaként számon tartott Nigériában 1999-ben új alkotmányt fogadtak el. A papíron lezajlott demokratikus átmenet ellenére a Nigériában uralkodó káosz a mai napig nem szűnt meg. Ma is a nemzetközi sajtó visszatérő témái a kormányok visszaélései (választási csalások, korrupció vádja), a lakosság alacsony életszínvonala, illetve a keresztények súlyosbodó helyzete az irreguláris fegyveres csoportokkal összefüggésben.
Az észak-dél ellentét
Az ország többségi társadalmát muszlimok adják (kb. 50%), őket számarányban a keresztények követik (kb. 40%). Míg Észak-Nigéria muszlim többségű, Dél-Nigéria keresztények lakta térség. Az alapvető vallási ellentétek mellett földrajzi, s így életszínvonalbeli különbségek is növelték a két terület közötti feszültséget.
A muszlim többségű észak területének kedvezőtlenebbek a természeti adottságai, a szegénység tombol, míg a keresztény lakosságú délen olajlelőhelyeket és nagy kikötőket találni, az életszínvonal jóval magasabb, s a vallási együttélés is békésebb.
A kedvezőtlen fordulatot a saría engedélyezése jelentette 1999-ben. A lehetőségre lecsapva az északi muszlim államok mind bevezették az iszlám jogot. A keresztények másodlagos állampolgárrá válása, rohamosan fokozódó elnyomása ekkortól datálható.
A Boko Haram és tevékenysége
A szervezetet 2002-ben alapította meg Mohammed Yusuf. Kezdetben békés tevékenységet folytattak, 2009-től azonban radikalizálódni kezdtek. A Boko Haram elítéli a nyugatosodást, hiszen annak eredményének tulajdonítja az ország elszegényedését, Nigéria vagyonának átcsúszását a gazdag keresztény dél szűk elitjének kezébe.
Fő céljai közt szerepel korrupció megszüntetése, illetve a saría bevezetése az egész ország területén. A keresztény templomok, plébániák kiemelt célpontjai a szervezetnek. A robbantás és gyújtogatás mellett papokat, lelkészeket, híveket és diákokat rabolnak el.
A Boko Haram akcióihoz képest viszonylag kevés szó esik a szervezet által felfegyverzett fuláni parasztok tevékenységéről. A pásztorkodó nomád életmódot folytató muszlimok rendszeresen intéznek támadásokat a gazdálkodó keresztény falvak ellen. Noha a nigériai kormány az attrocitásokat pásztorok és földművesek közti konfliktusként kezeli, a nigériai keresztény vezetők kétségbeesetten hangoztatják, hogy a támadások vallási motivációból fakadnak.
A helyzet délen is súlyosbodik
Az északon élő keresztények a földfoglalások és erőszakhullámok következtében tízezerszámra menekülnek dél felé, az utóbbi években azonban már az ottani államok sem jelentenek feltétlen garanciát a biztonságra. A pásztorkodással foglalkozó fegyveres muszlimok ugyanis a klímaváltozás kedvezőtlen hatásai miatt kénytelenek dél felé venni az irányt.
A többségében keresztények lakta területekre érkezve pedig folytatódnak a föld- és erdőfoglalások, nem csupán a déli lakosok megélhetését, de fizikai biztonságát is veszélyeztetve. A konfliktus az országhatárokon túl is súlyos problémákat okoz, a szomszédos országok, például Csád vagy Niger is egyre inkább belekeveredik a konfliktusba.
Ki védi meg a keresztényeket Nigériában?
Felmerül a kérdés, hogy a nyílt támadások ellen miért nem lép fel a helyi rendőrség, a nigériai kormány, illetve miért nem tesznek hathatós intézkedéseket a nemzetközi szervezetek. A hatóságok nagy részét muszlim fulániak teszik ki, akik nem egyszer igyekeznek eltussolni a vallási motivációk hajtotta incidenseket, sőt, a kormány esetleges beavatkozását is akadályozni próbálják.
A helyzeten közel sem enyhít a különféle civil önbíráskodó csapatok működésbe lépése. Noha a helyzet javulása egyáltalán nem garantált, az Európai Unió igyekszik egyfelől figyelemmel kísérni a nigériai választásokat, másfelől pénzügyi segítséggel támogatni az aktuális kormányt a terrorizmus-ellenes küzdelemben.
Érdemes elolvasni:
- Oroszországért harcoló kínai katonák haltak meg Ukrajnában?
- Mennyire volt szörnyű valójában a spanyol inkvizíció?
Kiemelt kép: depositphotos.com
Forrás: