Orosz nagykövet: Az Egyesült Királyság proxy-háborút folytat Ukrajnában
Andrej Kelin londoni orosz nagykövet szerint az ukrajnai konfliktus az Egyesült Királyság számára proxy-háború, valójában nem Ukrajna jószándékú megsegítése motiválja.
Moszkva londoni nagykövete, Andrei Kelin azt mondta, hogy az Egyesült Királyság proxy-háborút folytat Oroszország ellen. Eközben „Ukrajna végét” jósolta, mivel az orosz megszálló erők egyre mélyebbre hatolnak az országban.
A BBC-nek adott interjújában Kelin azt mondta, hogy Ukrajna továbbra is harcol, de azt állította, hogy „az ellenállás egyre gyengébb és gyengébb”.
Az orosz csapatok – mondta – napról napra nagyobb területet nyernek, hozzátéve: „Ennek a fázisnak a vége Ukrajna végét jelenti”. Oroszország a feltételezések szerint Ukrajna területének mintegy 18%-át tartja ellenőrzése alatt, és az elmúlt évben lassú, de folyamatos előrenyomulást hajtott végre.
Kelin a konfliktust „az Egyesült Királyság kormánya által vezetett proxy-háborúnak” is nevezte, amely a fegyverek biztosításával „orosz katonákat és civileket gyilkol”.
A Nyugat proxy-háborúja
Kelin állítását azzal támasztotta alá, hogy Ukrajna számos nagyhatalomtól kap katonai segítséget, ezért proxy-háborúrúl beszélünk, a békéről viszont nem folynak a tárgyalások.
Ha Zelenszkij „nem akar velünk tárgyalni, rendben” – mondta Kelin a BBC-nek. „Egyre több és több terepet fog elveszíteni”.
Oroszország illegális inváziójáról és a háborús patthelyzetről kérdezve a nagykövet azt mondta, hogy Zelenszkij „nem akar békét … továbbra is egyre többet és többet kér; NATO, EU-s segítséget, védelmi csomagokat. Bármit, de tárgyalásokról egyáltalán semmit”.
A szövetségesei által támogatott Kijev az orosz inváziót követően mindig is elutasított minden tárgyalási javaslatot. Szerintük ez az ukrán területek végleges elvesztését jelentené.
A szövetségesek szerint Oroszország is gyengül
A nyugati kormányok úgy vélik, hogy Putyinra egyre nagyobb nyomás nehezedik otthon, a növekvő áldozatok és a háború hatalmas költségei miatt. Még a moszkvai pénzügyminisztérium is elismerte a gazdaságra nehezedő intenzív terhelést.
Kelin azonban azt állítja, hogy Oroszország „teljesen normális életet” él.
Arra a kérdésre, hogy a mindkét oldalon tapasztalható szenvedés nem tartja-e ébren éjjelente, azt mondta: „Senki sem szereti a háborút.” Szerinte a háború véget érhetne, ha a Nyugat leállítaná a fegyverszállításokat Ukrajnának. Ukrajna szövetségeseinek támogatása tartja fent a proxy-háborút, és jelen állapotban nem tudja elképzelni, hogy békéről tárgyaljanak.
„Nem fogjuk csak úgy azt mondani, hogy oké, nem lövöldözünk egymásra. Nem fogjuk.”
Egyre intenzívebb a helyzet
A megjegyzésekre akkor került sor, amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ismét légvédelmi rendszerek beszerzésére szólította fel a nyugati országokat, akik Kelin szerint proxy-háborúként támogtaják Ukrajnát Oroszország gyengítésére. Zelenszkij szerint viszont romlik a helyzet a fronton, az ukrán tisztviselők szerint szombaton késő este orosz rakétacsapások érték Krivij Rih városát, és 17 embert megsebesítettek, írja a Guardian.
Ukrajna elveszíti területeit a keleti Donbász régióban az orosz megszálló erőkkel szemben, miközben folyamatos bombázásoknak van kitéve, de még nem sikerült meggyőznie nyugati szövetségeseit arról, hogy nagy hatótávolságú rakétákkal lássák el az orosz katonai célpontok elleni támadásokhoz.
A támadás főleg az infrastruktúrát rongálta meg
Krivij Rihben, Zelenszkij szülővárosában egy rendőr és egy mentőmunkás is megsérült az orosz támadásokban, amelyek többek között egy közigazgatási épületet, egy szállodát és egy oktatási intézményt rongáltak meg – jelentette az ukrán nemzeti rendőrség a közösségi médiában.
Szerhij Liszjak, a régió kormányzója később azt mondta, hogy a városban 15 lakóház, üzlet, kávézó, templom, irodahelyiségek, egy bankfiók és egy gázvezeték sérült meg.
Zelenszkij vasárnap a közösségi médiában közzétett bejegyzésében azt mondta, hogy Oroszország az elmúlt héten több mint 20 különböző típusú rakétát, mintegy 800 irányított légibombát, több mint 500 különböző típusú csapásmérő drónt vetett be Ukrajna ellen. „Ukrajnának több légvédelmi rendszerre és nagy hatótávolságú képességekre van szüksége. Hálás vagyok minden partnernek, aki ezt megérti és támogat minket” – írta az X-en.
Brit segítség
Pénteken Keir Starmer brit miniszterelnök megismételte Ukrajna támogatását. „Mindig is azt mondtuk, hogy az ukrán népnek kell döntenie a saját jövőjéről, így Zelenszkij elnökkel együtt egyértelmű, hogy az egyetlen elfogadható eredmény egy szuverén Ukrajna és egy igazságos béke”.
Azt is mondta, hogy Oroszország egyre gyengül, a háború a költségvetésének 40%-át emészti fel, és a kormány szerint több mint 600 ezer halott vagy sebesült orosz van, és az év végére további 500 ezer áldozatot jósolnak.
Ez is érdekelhet:
