• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Papp Virág Papp Virág · 2024.10.28.
· Kult+Múlt

A 19. századi spiritualizmust a tudósok komolyan vették – miért?

szeánsz spiritualizmus szellem

Kiemelt kép: depositphotos.com

Darwin, Maxwell és Hertz korában a szellemekkel beszélgető spiritualizmus kéz a kézben járt a tudománnyal.

A tudomány és a spiritualizmus mintha mindig is mélyen szemben állt volna egymással, de ez nem így van. A valóságban a 19. század közepének és végének spiritiszta mozgalmát sok tudós komolyan vette, néhányan közülük úgy vélték, hogy ez egy új tudományág, amely végre bebizonyítja a túlvilági élet létezését.

A felvilágosodás, a tudomány kora

A 19. századot gyakran nevezik a „tudomány korának”, írja a BBC. Ez volt az az időszak, amikor a kozmosz működését egyre inkább természeti törvényekkel írták le, amikor a technológia fejlődött, és amikor az orvostudomány egységes, haladó tudományággá vált. Ha azonban csak ezekre a fejleményekre összpontosítunk, szem elől tévesztünk valami különöset, ami a tágabb kultúrában zajlott.

Az 1840-es években három New York-i nővér állítólag elképedt közönség előtt kommunikált a halottakkal. Bár a Fox nővérek végül elismerték, hogy a szeánszaik hamisak voltak, már túl késő volt. Hőstetteik egy teljesen új vallási mozgalmat inspiráltak.

Az 1850-es évekre, amikor Darwin kiadta A fajok eredete című könyvét, a spiritualizmus elterjedt Amerikában és Nagy-Britanniában, majd Európában is. Az Atlanti-óceán mindkét partján a nagyközönségből, valamint tudósokból, filozófusokból és művészekből álló közönség foglalta el a szeánsztermeket, hogy saját szemükkel láthassák a médiumok állítólagos csodáit.

A spiritualizmus tudománya

A spiritualizmus nemhogy nem állt volna szemben a kor tudományos eszméivel, hanem inkább kiegészítette azokat. Bizonyos értelemben a szeánsz egy különleges laboratórium volt, ahol az érdeklődők megfigyelhették a láthatatlan erőkkel végzett „kísérleteket”.

A 19. században ráadásul sokkal képlékenyebb volt annak a természete, hogy mi számít „tudománynak”. Valójában számos, ma is keringő áltudományos elképzelés a 19. század elavult tudományos elképzeléseinek köszönheti keletkezését, például a homeopátia, a kriptozoológia és a fajelmélet.

„Sok 19. századi ember számára nagy vonzerőt jelentett a tudományos módszerek alkalmazása a tulajdonképpen vallási és filozófiai kérdésekre” – mondta az IFLScience-nek Richard Noakes, az Exeteri Egyetem tudomány- és technikatörténetének docense. „A keresztény teológia túl elvontnak, dogmatikusnak és sivárnak tűnt, a tudományok pedig túl nihilista és materialista.” A spiritualizmus tehát olyan lehetőséget kínált, amely a kor haladó eszméivel együtt működött, nem pedig ellene reagált.

Azt is fontos megjegyezni, hogy a spiritualizmust nem mindig úgy értelmezték, mint önmagában véve „természetfelettit”. Ahogy Noakes kifejtette, sok spiritiszta ellenállt annak az elképzelésnek, hogy az általuk vizsgált jelenségek valóban természetfeletti jelenségek lennének; ezek inkább egyszerűen a természeti rend még fel nem fedezett részei, amelyeket a tudományos módszerek fognak felszínre hozni.

Még nem tekintették a tudományok ellentétének

„Mint oly sok más 19. századi ember” – mondta Noakes – ”[a tudósok] számos álláspontot képviseltek a kérdésben. Néhányan, mint Alfred Russel Wallace és Cromwell Varley, önjelölt spiritiszták voltak, és fenntartották a szeánsz jelenségének bizonyítékait, valamint az emberi személyiség testi halált követő továbbélésének bizonyítékait”. A spektrum teljesen másik végén olyan nagy nevek álltak, mint T. H. Huxley és Edwin Ray Lankester, akik ellenségesen viszonyultak a spiritualizmushoz, és az egész mozgalmat „veszélyesen megtévesztőnek” találták, ahogy Noakes fogalmazott.

A spiritualizmus nem a kor tudományos szellemére adott reakció volt. Sokkal inkább a tudomány sikerei gyakoroltak jelentős hatást a lakosság képzeletére. 1837-ben William Fothergill Cooke és Charles Wheatstone szabadalmaztatott egy olyan rendszert, amely elektromágneses impulzusok segítségével tűket mozgatott egy tárcsán, amelyek az ábécé meghatározott betűire mutattak.

A történelemben először fordult elő, hogy az információkat hatalmas távolságokon keresztül, szinte azonnal lehetett közölni. Ha egy láthatatlan erő segítségével át lehetett küldeni egy üzenetet a világon (az első transzatlanti távírót 1858-ban küldték el), vajon ugyanezt meg lehetett-e tenni a világ feltételezett síkjai között is?

A szeánszterem árnyékos keretein belül a távírótárcsát úgy lehetett újragondolni, mint az asztallapon bemutatott ábécét. Valójában a Morse-kód 1837-es Samuel Morse általi feltalálása adhatott ihletet a médiumoknak, akik arra kérték szellemlátogatóikat, hogy „igen” és „nem” válaszokkal, kopogtatással vagy kopogtatással kommunikáljanak.

A spiritualizmus és a tudomány szétválása

A század előrehaladtával a spiritualizmus iránti lelkesedés kezdett alábbhagyni, de az általa felölelt elképzelések – a halál utáni élet bizonyítéka és egyes emberek feltételezett pszichikai képességei az elhunytakkal való kommunikációra – még a 20. század elején is hihetőek maradtak sok nagyra becsült tudományos elmének.

A spiritiszták és a médiumok azonban egyre inkább hiteltelenné váltak, és lelepleződtek csalásaik. Ezzel egyidejűleg a kulturális hozzáállás is változott, és az „ortodox” tudomány egyre óvatosabban kezelte a természetfeletti témáját.

Fokozatosan egyre kevesebben voltak hajlandóak megvédeni a spiritualizmust, és akik mégis megtették, azokat egyre kevésbé vették komolyan, ahogy a modern tudomány határai egyre szilárdabbá váltak. De mindig érdemes emlékezni arra, hogy a „tudomány korában” több évtizeden át neves tudósok hittek abban, hogy a tudomány képes a természetfelettit természetessé tenni.

Ez is érdekelhet:

  • Pörgesd meg a 17. századi halál rulettkerekét, és tudd meg, mi végzett volna veled a múltban
  • Gladiátrixok: Nemcsak a férfiaké volt az aréna az ókori Rómában

Kiemelt kép: depositphotos.com

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
történelem tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • Nem lehet majd bejutni a Nyugatiba vonattal: vasúti felújítás kezdődik

  • 100 év után hamarosan újra láthatjuk a világhírű kaput a Budavári Palotánál – Képek

  • Mennyire vörös a Mars valójában?

  • Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?

  • Két járatát is felfüggeszti a Wizz Air, de megnyitja egy korábban bezárt európai bázisát

  • Putyin készen áll arra, hogy Zelenszkijjel is találkozzon

Kapcsolódó cikkek

Budavári Palota kapu Jungfer Gyula
2025.06.19.

100 év után hamarosan újra láthatjuk a világhírű kaput a Budavári Palotánál – Képek


Olvasson tovább
Biblia Teremtéstörténet Teremtés könyve tiltott gyümölcs alma
2025.06.19.

Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?


Olvasson tovább
Platón ókori görög filozófus
2025.06.18.

Platón utolsó napjáról a Vezúv által eltemetett tekercsek mesélnek


Olvasson tovább
Többfős asszír harci kocsi
2025.06.18.

A világ általunk ismert első nagy csatáját harckocsikkal vívták – a kádesi csata


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
Nem lehet majd bejutni a Nyugatiba vonattal: vasúti felújítás kezdődik

Nem lehet majd bejutni a Nyugatiba vonattal: vasúti felújítás kezdődik

Tovább olvasok
100 év után hamarosan újra láthatjuk a világhírű kaput a Budavári Palotánál – Képek

100 év után hamarosan újra láthatjuk a világhírű kaput a Budavári Palotánál – Képek

Tovább olvasok
Mennyire vörös a Mars valójában?

Mennyire vörös a Mars valójában?

Tovább olvasok
Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?

Semmi sem utal rá, de akkor miért lett alma a bibliai tiltott gyümölcsből?

Tovább olvasok
Két járatát is felfüggeszti a Wizz Air, de megnyitja egy korábban bezárt európai bázisát

Két járatát is felfüggeszti a Wizz Air, de megnyitja egy korábban bezárt európai bázisát

Tovább olvasok
Putyin készen áll arra, hogy Zelenszkijjel is találkozzon

Putyin készen áll arra, hogy Zelenszkijjel is találkozzon

Tovább olvasok
Nem csak az alváshiány, a túl sok alvás is veszélyes – A Semmelweis Egyetem kutatása az alvás és a halálozás összefüggéseiről

Nem csak az alváshiány, a túl sok alvás is veszélyes – A Semmelweis Egyetem kutatása az alvás és a halálozás összefüggéseiről

Tovább olvasok
Fokhagymás, sörös és aktív szenes: Ezek a legfurább ízű fagyik

Fokhagymás, sörös és aktív szenes: Ezek a legfurább ízű fagyik

Tovább olvasok
Magyar kutatók feltárták, miért színlelnek orgazmust a nők

Magyar kutatók feltárták, miért színlelnek orgazmust a nők

Tovább olvasok
Lezárják a debreceni repülőteret

Lezárják a debreceni repülőteret

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4