Van néhány tengerpart a Földön, ahol csillag alakúak a homokszemek

Első pillantásra a Taketomi, Hatoma és Iriomote szigetek strandjai olyanok, mint bármelyik másik tengerpart. De ha közelebbről megnézzük, láthatjuk, hogy valami nagyon különleges van a talpunk alatt, ugyanis a milliméteres homokszemek csillag alakúak.

A japán mítosz szerint ezek a különleges homokszemcsék a Sarkcsillag és a Dél Keresztje csillagkép leszármazottai, amelyek az égből hullottak alá az Okinava közeli vízekbe. A tenger istene egy kígyót küldött, hogy megölje őket, és most apró vázaik szétszóródtak a közeli partokon. A tudósok pedig egyetértenek a mítosz egy részével, mivel ezek egykori élőlények maradványai.

Különleges története van a csillag alakú homokszemeknek

A legtöbb homok kőzetekből, ásványokból és korallokból áll, amelyek sok év alatt apró darabokra kopnak. A homok minden egyes szemcséje azonban egykor egy apró, egysejtű tengeri élőlénynek adott otthont, írja a National Geographic. Fudzsita Kazuhiko, a Rjúkjú Egyetem professzora szerint „a csillaghomok a Foraminifera nevű egysejtű mikroorganizmusok üres héja, amelyek csillag alakúak, de némelyiknek ötnél töb tüskéje is lehet, hasonlóan a tengericsillagokhoz”.

A homok Iriomote partján. Geomr

A homok általában a nyílt tengeri zátonyok gerincén és lapályain található. Fudzsita professzor szerint haláluk után a partra kerülnek, de lekerekített, tüskék nélkülivé válnak. Idővel csontvázuk felhalmozódik a partokon, és kialakul a jellegzetes ötágú homok. „Ha veszünk egy maréknyit, és megvizsgáljuk, rengeteg ilyen kis csillagot látunk. Mindegyik egy-egy élőlény maradványa” – mondja Mark Wilson, az ohiói Wooster College gerinctelenekre szakosodott paleontológusa.

„Okinaván mindössze néhány helyen, például Taketomi, Hatoma és Iriomote szigetén találni a különleges homokból. Ezeknek az apró organizmusoknak különleges társa van, kis fotoszintetizáló algasejtek, az úgynevezett diatómák, vagy kovamoszatok, amelyek a csontvázon belül élnek.” Ezek a lények fényt vesznek fel, és szénhidrátokat, illetve oxigént termelnek.

A jelenséget néha élő homoknak is nevezik, mert a tengerparton lévő homokot gyarapítják. „Ahogy a populációjuk növekszik, úgy nő ezeknek a vázaknak a száma, így maga a homok is gyarapodik”. Ez azt jelentheti, hogy „valamilyen szerepet játszhatnak ezeknek a kis szigetek védelmében, mivel lényegében építőanyagot szolgáltatnak a szigetnek”.

Érdemes elolvasni:

• Egyszerű kőnek hitték, kiderült, hogy az eddigi legrégebbi ebihal fosszíliáját tartják a kezükben
• Rekordot döntött a Fudzsi hegy, de nincs sok okunk az örömre
• Műholdképeken látható, ahogyan a Szahara egyes részein hatalmas tavak jelennek meg