Megdőlt a végtelenmajom-tétel: Mégsem gépelnének Shakespeare-t a főemlősök?
A matematikusok megkérdőjelezték a végtelen sok majom és írógép tételét, amely szerint ha egy majom elég sokáig véletlenszerűen gépel egy billentyűzeten, akkor végül akár Shakespeare összes művét is reprodukálhatja. Két ausztrál matematikus azonban félrevezetőnek találta a tételt, így kiszámították, valójában mekkora esélye van ennek a majdnem lehetetlen eseménynek.
A röviden csak végtelenmajom-tétel egy gondolatkísérletet, amely azt mutatja be, hogy végtelen idő alatt egy szinte teljesen valószínűtlen dolog is valószínűvé válhat. Azzal a kérdéssel tesztelték, hogy mi történne, ha nagylelkű, de véges korlátokat szabnának a majmok gépíróinak. Számításaikat arra alapozták, hogy egy majom körülbelül 30 éven át másodpercenként egy billentyűt gépelt egy 30 billentyűs billentyűzeten, az angol ábécé betűit és néhány gyakori írásjelet, derül ki a The Guardian beszámolójából.
A végtelenmajom-tétel csak a nagyon valószínűtlen események metaforája
Megállapították, hogy az az idő, amely alatt egy gépelő majom lemásolná Shakespeare műveit, hosszabb lenne, mint az univerzum élettartama.
Az univerzum „hőhalála” feltételezhetően körülbelül egy gugol év – egy egyes után 100 nulla – múlva következik be. A már így is science fictionbe illő kísérletből az egyszerűség kedvéért kihagyták például azt, hogy mikor és mit ennének a majmok munka közben, illetve azt, hogy hol folytatnák a gépelést, miután a Nap élete végén vörös óriássá dagad, és elnyeli a Földet.
A Franklin Open című folyóiratban megjelent tanulmány szerint mindössze körülbelül 5% volt annak az esélye, hogy egyetlen majom véletlenszerűen leírja a „banán” szót élete során. Shakespeare kánonjában azonban összesen 884 647 szó szerepel, ráadásul a majmok – illetve a kutatók – legnagyobb bánatára egyik sem banán.
A kísérlethez az ausztrál matematikusok az ember legközelebbi rokonához, a csimpánzokhoz fordultak, legalábbis fejben. Jelenleg mintegy 200 ezer csimpánz él a Földön, és a tanulmány feltételezte, hogy ez a populáció az idők végezetéig stabil marad. Viszont még ez a hatalmas majomállomány is nagyon-nagyon kevésnek bizonyult.
Az eredmény azonban még annál is durvább, mint elsőre gondolták
Stephen Woodcock, a University of Technology Sydney munkatársa a New Scientistnek elmondta, valójában milyen messze vagyunk attól, hogy a csimpánzok Shakespeare-t gépeljenek. „Ez még csak nem is olyan, mint az egymillióból egy. Ha az univerzum minden atomja egy világegyetem lenne önmagában, amelyben gépelhetnének, akkor sem történne meg.”
Ráadásul ha még több, sokkal gyorsabban gépelő csimpánzt adnának az egyenlethez, az sem vezetne megoldásra, így a szerzők szerint kétséges, hogy „a majmok munkája valaha is életképes eszköz lesz a triviálisnál lényegesebb írásművek kifejlesztésére”. A feladat megoldására irányuló korábbi kísérlet, amelynek során hat üstökös makákót négy hétig számítógépen tartottak, mindössze öt oldalnyi szöveget hozott létre, főként az S betűt nyomva tartva.
Tehát, még ha a világ összes csimpánzának a világegyetem teljes élettartamát megadnák is, „szinte biztos”, hogy soha nem írnák le a legendás író és költő műveit.
Érdemes elolvasni:
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?