Akár 100.000 észak-koreai katonát is bevethetnek Ukrajnában a legfrissebb jelentés szerint

A G20 jelentése szerint egyre szorosabb Oroszország és Észak-Korea kapcsolata.

Észak-Korea akár 100 000 katonát is bevethet Oroszország ukrajnai háborújának megsegítésére, ha Phenjan és Moszkva szövetsége tovább mélyül – állítják a G20 egyes országai által készített értékelések ismerői, amelyről a Bloomberg számolt be.

Az elemzés egyike a Vlagyimir Putyin orosz elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között kialakuló partnerségről szóló elemzéseknek – mondták az emberek, akik névtelenségük megőrzése mellett beszéltek a magánbeszélgetésekről. Hangsúlyozták, hogy egy ilyen lépés még nem áll a küszöbön, és hogy az ilyen mértékű katonai támogatás – ha bekövetkezik – valószínűleg szakaszokban történne, idővel váltakozó csapatokkal, nem pedig egyszeri bevetéssel.

Kim Dzsongun észak-koreai vezető felszólította az ország hadseregét, hogy fejlessze a háborús képességeket – közölte a KCNA állami média. Az Egyesült Államok és szövetségesei, köztük Dél-Korea fenyegetései és az Észak-Koreával való katonai konfrontációjuk „a történelem legrosszabb szakaszába” juttatta a feszültséget – mondta, és a Koreai-félszigetet a „világ legnagyobb forró pontjának” nevezte, írja a South China Morning Post.

Ukrajna dél-koreai nagykövete a hónap elején hasonlóan nyilatkozott. Dmytro Ponomarenko a VOA-nak adott interjújában elmondta, hogy Kijev arra számít, hogy az Oroszország kurszki régiójában – és esetleg Kelet-Ukrajna megszállt területein – harcoló, legfeljebb 15 000 fős észak-koreai csapatot néhány havonta váltják majd egymást.

Scholz Kínától várna beavatkozást

Kim Dzsong Un döntése, hogy észak-koreai csapatokat küld Oroszország Ukrajnával szembeni harcába, riadalmat keltett Kijev szövetségeseiben. Arra figyelmeztettek, hogy ez azzal a kockázattal jár, hogy súlyosbítja a második világháború óta már most is legnagyobb európai konfliktust. Úgy vélik, hogy a Putyin és Kim közötti együttműködés elmélyülése hatással lehet az Indo-csendes-óceáni térség biztonsági egyensúlyára is, ahol Kína és az USA között egyre nagyobb a rivalizálás.

A kérdést több szövetséges fél is felveti majd a héten Brazíliában megrendezésre kerülő G20-csúcstalálkozón, többek között Olaf Scholz német kancellár is, amikor Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozik – jelentette korábban a Bloomberg. Scholz pénteken egy ritka telefonbeszélgetés során közölte Putyinnal, hogy az észak-koreai csapatok telepítése az Ukrajna elleni háború „súlyos eszkalációja”.

Scholz a keddi riói találkozójukon sürgetni fogja a kínai vezetőt, hogy használja fel befolyását Oroszország és Észak-Korea felett a háború további eszkalálódásának elkerülése érdekében. Az észak-koreai bevetés azt mutatja, hogy a háború globalizálódik, és Scholznak és Hszinek meg kell vitatnia a konfliktusnak ezt az új dimenzióját – mondták a nyilatkozó német tisztviselők.

Kínát érintené a legrosszabbul

Egy másik személy szerint a múlt héten a perui Limában tartott APEC találkozón a szövetségesek is aggodalmukat fejezték ki.

Hszi az elmúlt években Putyin és Kim legnagyobb jótevője volt, és mindkét vezetőt partnernek tekinti az USA vezette világrenddel szembeni nyomulásban. Kormánya azonban nyilvánosan hallgatott az észak-koreai csapatok Oroszországba küldéséről – ez annak a jele, hogy a kínai elnök elégedetlen lehet a megállapodással.

A Kim-Putyin partnerség azzal a kockázattal jár, hogy a Kínára nehezedő gazdasági nyomás tovább fokozódik, miközben Hszi a megválasztott amerikai elnök, Donald Trump által a Fehér Házba való visszatérése után kilátásba helyezett vámok okozota lehetséges zavarokra készül. Emellett aláássa Peking azon érvét, hogy az USA-nak nem kellene katonai szövetségeket kötnie az indo-csendes-óceáni térségben.

Kína „nem engedi, hogy konfliktus és zavargás történjen a Koreai-félszigeten”, és nem fogja „tétlenül nézni, ha stratégiai biztonsága és alapvető érdekei veszélybe kerülnek” – mondta Hszi az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés csúcstalálkozója keretében szombaton Limában folytatott megbeszéléseken Joe Biden amerikai elnöknek.

Észak-Korea egyre többet üzletel az oroszokkal

Észak-Korea eddig több mint 10 ezer katonát küldött, hogy Putyin hadserege mellett harcoljon az oroszországi Kurszk térségében. Az ukrán erők egy augusztusi meglepetésszerű betörés óta elfoglalták a határ menti terület egy részét. Cserébe Oroszország pénzt ad és segít Észak-Koreának növelni képességeit.

Dél-Korea szerint „nagy az esélye” annak, hogy Észak-Korea élvonalbeli technológiatranszfert kér Oroszországtól – beleértve a taktikai atomfegyverekkel, interkontinentális ballisztikus rakétákkal, felderítő műholdakkal és ballisztikus rakéta-tengeralattjárókkal kapcsolatos technológiát.

A munkaerő mellett Észak-Korea több millió tüzérségi lőszert és más fegyvereket is küldött Oroszországba. A Financial Times a héten ukrán hírszerzésre hivatkozva arról számolt be, hogy Phenjan nagy hatótávolságú rakéta- és tüzérségi rendszereket is szállított Moszkvának.

Ukrajna hónapok óta arra kéri szövetségeseit, hogy engedélyezzék számára a nyugatiak által biztosított nagy hatótávolságú fegyverek használatát mélyen Oroszországon belüli katonai célpontok támadására, hogy így lépjen fel Moszkva támadásai ellen, többek között az ország energetikai infrastruktúrája ellen.

Ez is érdekelhet:

• Amerikai rakéták: Biden „a harmadik világháborút kockáztatja” egy orosz törvényhozó szerint
• Hatalmas fordulat Ukrajnában: Biden engedélyezte a nagy hatótávú amerikai rakéták bevetését