Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét
I. Szulejmán neve valószínűleg mindenkinek ismerősen cseng a történelemórákról, főképp a szigetvári csatával kapcsolatban, amely nemcsak az oszmán hadjáratok egyik fontos eseménye, hanem a szultán életének végpontja is lett.
Halálának körülményeit évszázadokon át rejtély övezte, ahogy azt is, hol helyezték végső nyugalomra belső szerveit. Mindezidáig úgy tűnt, a történelem homályába veszett, mígnem néhány éve kutatók megtalálták sírját a Szigetvárhoz közeli Turbékon.
Szulejmán csúcsra juttatta az Oszmán Birodalmat
Szulejmán, akit a török történelem legnagyobb szultánjaként tartanak számon, 26 évesen vette át a hatalmat apjától, I. Szelimtől. Uralkodása alatt az Oszmán Birodalom elérte a csúcspontját, határai Európától Észak-Afrikáig és a Közel-Keletig terjedtek. Az ő nevéhez kötődik Nándorfehérvár és Rodosz meghódítása, valamint a mohácsi csata, ahol serege döntő vereséget mért a magyar hadseregre, olvasható a Dívány beszámolójában.
Az oszmán flotta Hajreddin Barbarossa pasa vezetésével ekkoriban vált a Földközi-tenger urává, és tengeri csatákban, például az 1538-as prévezai ütközetben is kiemelkedő sikereket arattak. A szultán hódításai nemcsak a katonai erejét, hanem politikai és kulturális vezető szerepét is megerősítették: Szulejmán támogatta a művészeteket és az építészetet, megalapozva az oszmán kultúra aranykorát.
Magyarország számára azonban uralkodása a török megszállás kezdetét, az ország feldarabolódását és háborúk sorát jelentette. 1566-ban a 72 éves Szulejmán újabb hadjáratot vezetett Magyarországra, ahol augusztusban ostrom alá vette Szigetvár várát. Bár a csata az oszmánok győzelmével végződött, a szultán szeptember 6-án, néhány nappal a vár elfoglalása előtt elhunyt.
Halálának pontos oka nem tisztázott: a török források szerint végelgyengülésben halt meg, mások szerint a táborban pusztító járványok egyik áldozata lett. A szultáni tanács a hadjárat végéig titokban tartotta a halálhírt, hogy megőrizze a hadsereg morálját.
Nem volt egyszerű feladat megtalálni a temetkezés helyszínét
Zrínyi Miklós kirohanása 1566 szeptember 7-én.
A szultán testét Isztambulba szállították, de belső szerveit Magyarországon helyezték örök nyugalomra. A legenda szerint szívét egy aranyedénybe zárva, sátra alatt temették el, a titoktartás érdekében pedig az orvost és a balzsamozókat is kivégezték.
A türbe a minarettel és a hozzá kapcsolódó derviskolostorral együtt az oszmánok számára zarándokhellyé vált. Az épületeket azonban a későbbi Habsburg uralom idején lerombolták, és a helyszín feledésbe merült.
A sír felfedezéséhez egy szigetvári katolikus templom könyvtárában őrzött könyv adott kulcsot. Egy 17. századi metszet Esterházy Pált ábrázolta, lóháton, háttérben a türbe minaretjeivel, ahol a szultán szíve is rejik. Ez a felfedezés segített azonosítani a helyet, ahol I. Szulejmán szíve ma is nyugszik – a történelmi emlékezés és a magyar-török kapcsolatok szimbolikus emlékhelyeként.
Érdemes elolvasni:
