Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban
Az amerikai Utah állam területén számtalan dinoszaurusz-fosszília található, de az egyik legapróbb lelet az, amelyik kulcsfontosságú lehet a gerincesek eredetére vonatkozóan.
A Harvard Egyetem paleontológusai, Rudy Lerosey-Aubril és Javier Ortega-Hernández egy 500 millió éves maradványt tártak fel, amely szerintük választ adhat a gerincesek eredetét övező rejtélyekre.
A hiányzó láncszem lehet a gerincesek történetében?
A kutatók a Nuucichthys rhynchocephalus nevű, egy alig 2 centiméter hosszú fosszíliát Marjum-formációjában találták, a Royal Society Open Science folyóiratban megjelent tanulmányukban pedig részletezték, hogy miért tartják ezt a fosszíliát globális jelentőségűnek.
A kutatók szerint ez az első olyan puhatestű gerinces, amelyet Észak-Amerika dinoszauruszleletekben gazdag Nagy-medencéjében találtak. A fosszília uszony nélküli, torpedó alakú testtel rendelkezik, amelyhez orrszerű fej és oldalsó szemek társulnak.
A Nuucichthys rhynchocephalus fosszíliája. Harvard Egyetem
Az 500 millió éves, csontok és fogak nélküli primitív hal meglepően fejlett anatómiai jellemzőket mutat, derül ki a Popular Mechanics beszámolójából.
A tanulmány szerzői szerint a szemek elhelyezkedése és az uszonyok hiánya alapján a Nuucichthyst pelágikus élőlényként rekonstruálták, amely korlátozott úszási képességekkel rendelkezett, így a vízben többnyire szabadon lebegett.
Utah kulcsszerepet játszik az állati élet hajnalának dokumentálásában. Lerosey-Aubril elmondta, hogy Utah elképesztő paleontológiai archívumnak ad otthont.
Az állam híres a látványos dinoszaurusz-maradványairól, de kevesen tudják, hogy az állati élet eredetének tanulmányozásához is az egyik legfontosabb régió.
Az apró fosszília rengeteg információval szolgálhat a továbbiakban
A kutatók szerint az új fosszília rávilágít az állati élet evolúciójára a kambriumi robbanás idején, amikor az állatok először váltak a tengeri ökoszisztémák meghatározó szereplőivé.
A korai gerincesek fosszíliáinak nyomon követése azonban nehéz, mivel ezek az élőlények nem rendelkeztek olyan csontokkal és porcokkal, amelyek megőrződhettek volna.
Lerosey-Aubril szerint a Nuucichthys sok, a modern gerincesekre jellemző tulajdonságokkal rendelkezett, de nem mindegyikkel. Az állat ugyanis egyfajta „ősgerinces” lehetett, amely az állatok fejlődésének kezdetét jelölte.
A kutatók rekonstruációja szerint nagyjából így nézhetett ki az apró élőlény. Franz Anthony/Harvard Egyetem
Kulcsfontosságú nyomokat találtak, például az izmok elrendezését, a bonyolult szemeket és a légzéshez és táplálkozáshoz szükséges struktúrákat tartalmazó kopoltyúüreget.
Az uszonyok hiánya tovább növeli a fosszília érdekességét. Ez az első olyan fosszília, amely biztosan igazolja, hogy az ősgerincesek uszonyok nélküliek voltak. Korábbi kanadai leletek már utaltak erre, de azok nem voltak elég jó állapotúak a kérdés megválaszolásához.
„Ezek a korai halak nyilvánvalóan nem voltak gyors úszók” – mondta Lerosey-Aubril. „Valószínűleg a tenger felső rétegeiben éltek, és időnként testük hullámzó mozgásával jutottak el a planktonban gazdag területekre.”
A kutatók remélik, hogy a felfedezés révén újraalkothatják a kambriumi robbanás egyes részleteit – azt az 530 millió évvel ezelőtt kezdődött időszakot, amely sokak szerint az állati sokféleség gyors gyarapodását hozta el.
A most megtalált lelet a Utah-i múzeum több ezer kambriumi fosszíliájának egyike, így várhatóan további segítséget nyújthat a korszak megértéséhez.
Érdemes elolvasni:
