Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében

Az 1519–1522 között zajló expedíció, amely során először hajózták körbe a Földet az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig, történészek szerint az emberiség legnagyobb és legjelentősebb tengeri útja volt.

Bár a portugál felfedező, Ferdinand Magellán és legénysége vágott bele az embert próbáló feladatba, ő maga nem fejezte be az utat. Sőt, elképzelhető, hogy az első ember, aki körbehajózta a bolygót, valójában egy rabszolga lehetett.

A Magellán-szoros 570 kilométer hosszan kanyarog Chile déli részén, és a felfedezőről kapta a nevét, aki legénységével első európaiként átkelt rajta. A flotta 1519-ben indult el spanyol zászló alatt Sanlúcar de Barramedából, és az Atlanti-óceánt átszelve érte el Dél-Amerika legdélibb csücskét.

Ferdinánd Magellán portugál felfedező portréja. The Mariner’s Museum Collection

Magellán nem utazta körbe a Földet

Itt lelt rá az Atlanti- és a Csendes-óceánt összekötő természetes átjáróra, amelyet először öbölnek hitt, ezért két hajót küldött előre, hogy felderítsék, valóban szorosról van-e szó. Az ötödik napon a hajók jó híreket hoztak, ugyanis valóban egy átjáróról volt szó. 33 nap alatt átkeltek az amerikai kontinensen, és elérték a Csendes-óceánt, amelyet ő maga csak Békés-tengernek nevezett el. Az átkelés után azonban új nehézségek következtek.

Magellán – mint sok európai kortársa – alábecsülte a Csendes-óceán méreteit, illetve az Amerika és Ázsia közötti távolságot is.

Ferdinánd Magellán és Juan Sebastián Elcano Föld körüli útja. Sémhur

Az IFLScience beszámolója szerint a legénység három hónapig hajózott anélkül, hogy szárazföldet látott volna. Az élelemhiány, skorbut és más betegségek tizedelték őket, ráadásul az időjárás sem volt kegyes hozzájuk, és a legénység egyre inkább megutálta Magellánt. A spanyol tengerészek eleve rossz szemmel nézték, hogy egy portugál kapitány parancsol nekik, ráadásul keménykezűsége sem javított a helyzeten.

Végül elérték Guam szigetét, majd a Fülöp-szigetekre hajóztak, ahol a portugál tengerész önjelölt uralkodóként akart hatalomra törni, de ez vezetett a vesztéhez. 1521-ben, a mactani csatában egy helyi vezér, Lapulapu elleni harcban halt meg. A legénység megmaradt tagjait Juan Sebastián Elcano vezette vissza Spanyolországba, ahová 1522-ben hajóztak be.

A Nao Victoria, Magellán flottájának egyetlen túlélője Abraham Ortelius térképén. Wikimedia

De hogy ki volt az első, arra a történészek sem számítottak

Magellán helyi szövetségei részben egy Enrique nevű rabszolgájának köszönhetők, aki ismerte az őslakosok nyelvének egyes elemeit. Enrique származása bizonytalan, de valószínűleg a Maláj-szigetvilágban vagy Szumátrán, Indonéziában született, és 1511-ben vásárolta meg Malakkában.

Enrique visszatért Magellánnal Európába, majd csatlakozott az expedícióhoz. Útja alapján 1521-re Enrique lényegében körbehajózta a Földet, hiszen szülőföldjéről Európába, majd vissza Délkelet-Ázsiába jutott. Bár Magellán is hasonló utat tett meg, ő soha nem tért vissza szülőföldjére, így Enrique lehet az első ember, aki megkerülte a Földet.

Ezt azonban viták övezik, ugyanis nem tisztázott a pontos szülőhelye, illetve egyes történészek szerint korábbi utazásai nem számítanak. Az ő története azonban rávilágít arra, hogy a történelmi feljegyzések gyakran elfogultak, és emlékeztet azokra a nem európai szereplőkre, akik kulcsszerepet játszottak a világ felfedezésében.

Érdemes elolvasni:

• Magyar föld őrzi I. Szulejmán szívét
• Előkerült Newton borzalmas jóslata: hamarosan itt a világvége?
• Az egyetlen gyarmata Osztrák–Magyar monarchiának Kínában volt