Putyin hajlandó lezárni a háborút, de ez korántsem ilyen egyszerű

Öt, a Kreml terveit ismerő forrás szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a tűzszüneti megállapodásra Donald Trumppal, de nem hajlandó jelentős területi engedményekre, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna lemondjon a NATO-tagságra irányuló törekvéseiről.

Trump az elhúzódó háború gyors lezárását ígérte. Moszkva jelenleg nagyobb ukrán területet tart ellenőrzése alatt, mint Magyarország, és gyors ütemben terjeszkedik a háború kezdete óta. A Kreml álláspontját ismerők szerint Oroszország kész befagyasztani a harcokat a frontvonalon, de a keleti Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon régiók felosztása még vita tárgyát képezheti, jelentette a Reuters.

Putyinnak jól jöhet Trump, hogy jobban jöjjön ki a háborúból

Bár Moszkva ezeket a területeket sajátjaként tartja számon, csapatai jelenleg csupán 70–80%-ukat ellenőrzik, míg az ukrán hadsereg még mintegy 26 ezer négyzetkilométeren tartja magát. Kisebb területekről – például a Harkiv és Mikolajiv régióban – Oroszország hajlandó lehet kivonulni, állítja két forrás. Putyin nemrég kijelentette, hogy a tűzszüneti egyezménynek a jelenlegi harcmezőn fennálló helyzetet kell tükröznie, de aggódik, hogy egy ideiglenes megállapodás csak időt adna a Nyugatnak Ukrajna felfegyverzésére. „Ha nincs semleges státusz, akkor nehéz elképzelni a jó szomszédi kapcsolatokat Oroszország és Ukrajna között” – mondta Putyin a Valdaj Nemzetközi Vitaklubon.

Az USA kormányának Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS rakétákkal való támogatása további bonyodalmakat hozhat a tárgyalásokba, vélik a források. A rakétákat először novemberben vetették be, ami Moszkva szerint veszélyes eszkalációt jelent. Ha nem születik megállapodás, Oroszország folytatja a harcokat, erősítette meg Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Trump szerint ő az egyetlen vezető, aki képes rövid időn belül megoldani a konfliktust. Bár a részletek homályosak, azt ígérte, közvetlenül tárgyalna Putyinnal. Bár Zelenszkij elnök hangsúlyozta, hogy Ukrajna célja minden orosz katona kiűzése a Szovjetunió felbomlása utáni határokig, az amerikai katonai szakértők szerint ez rendkívül nehéz feladat lenne. Putyin korábban leszögezte, hogy a háború azonnali lezárásának feltétele Ukrajna NATO-tagsági törekvéseinek feladása és csapatainak kivonása a négy, nagyrészt orosz ellenőrzés alatt álló régióból.

Oroszország nem engedi Közelebb a NATO-t, de Ukrajna felé “nagylelkű” lenne

Oroszország továbbra sem hajlandó engedné, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz, vagy hogy NATO-erők állomásozzanak az ország területén. Ugyanakkor nyitott a Kijev számára nyújtandó biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokra a Kremlhez közel álló források szerint. A lehetséges ukrán engedmények között szerepelhet a hadsereg létszámának korlátozása, valamint annak garantálása, hogy az orosz nyelv használatát nem korlátozzák. Dimitri Simes, a Szovjetunióból 1973-ban az Egyesült Államokba emigrált szakértő szerint a háborút lezáró tűzszünet viszonylag gyorsan létrejöhet. Azonban egy átfogó megállapodás, amely Ukrajna és Oroszország biztonsági aggályait is kezeli, rendkívül nehéz lenne. „Egy nagy horderejű egyezség megkötése véleményem szerint nagyon távolinak tűnik, mivel a felek álláspontja gyökeresen eltér”.

Jelenleg Oroszország Ukrajna 18%-át ellenőrzi, beleértve a Krím-félszigetet, amelyet 2014-ben annektált, valamint a Donbasz – Donyeck és Luhanszk – 80%-át, továbbá Zaporizzsja és Herszon régióinak több mint 70%-át. Ezenkívül kisebb területeket tart kézben Harkiv és Mikolajiv régióban is. Összesen több mint 110 ezer négyzetkilométernyi ukrán terület áll orosz ellenőrzés alatt, míg Ukrajna a kurszki régió mintegy 650 négyzetkilométerét birtokolja.

A Kreml szerint egy olyan tűzszüneti egyezmény, amely megerősíti Oroszország uralmát Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon jelentős része felett, Putyin számára belpolitikai sikerként lenne eladható. Ez a megállapodás biztosítaná a kelet-ukrajnai oroszajkúak védelmét, valamint a Krímhez vezető szárazföldi összeköttetés fenntartását. A Krím jövője azonban nem képezi vita tárgyát – hangsúlyozták az orosz források. Egy magas rangú tisztviselő szerint a Nyugatnak el kell fogadnia azt a „kemény valóságot,” hogy Ukrajna támogatása sem tudta megakadályozni Oroszország katonai sikereit. Putyin, aki személyesen hozta meg az invázióról szóló döntést, várhatóan az esetleges tűzszünet feltételeiről is egyedül dönt majd.

Történelmi pillanat a Nyugat elleni küzdelem, de nem ismételné meg

A Kreml vezetője szerint az ukrajnai hadművelet történelmi pillanat, amely során Moszkva végre szembeszállt a Nyugattal, amely évtizedek óta kelet felé terjeszkedik, és beavatkozik Oroszország érdekszférájába, például Grúziában és Ukrajnában. Kijev és a Nyugat ezzel szemben az orosz inváziót Ukrajna területi egysége elleni agressziónak tekinti.

Egy esetleges tűzszünet kapcsán két orosz forrás azokra az április 2022-i isztambuli tárgyalásokra hivatkozott, amelyek során már majdnem megszületett egy megállapodás. Az akkor készült tervezet szerint Ukrajna semleges státuszt vállalt volna, cserébe a ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok – nemzetközi biztonsági garanciákat nyújtottak volna. Egy orosz tisztviselő szerint azonban a kihívás az, hogy elkerüljék egy olyan megállapodást, amely a Nyugatot később közvetlen konfrontációba sodorhatná Oroszországgal.

Érdemes elolvasni:

• Videó: Félelmetes tankcsatát rögzített egy drón Ukrajnában
• Akár 100.000 észak-koreai katonát is bevethetnek Ukrajnában a legfrissebb jelentés szerint
• Amerikai rakéták: Biden „a harmadik világháborút kockáztatja” egy orosz törvényhozó szerint