2000 éves felfedezés: pszichedelikus rituálékhoz használták a mágikus tárgyat

A tudósok megdöbbenve eszméltek rá, hogy pszichedelikus célokat szolgálhatott az egyszerű edénynek hitt egyiptomi emlék.

Az ókori Egyiptom történetét kutató történészek megdöbbentő felfedezésre jutottak egy 2000 éves műtárgy kapcsán, amelyet már négy évtizede egy múzeumban őriznek, írja a LADbible.

Az 1984-ben a Tampai Művészeti Múzeumnak adományozott lenyűgöző, kézzel készített edény, amely ITT megtekinthető, Jézus Krisztus születése előtt kb. 200 évvel, az ókori egyiptomi civilizáció vége felé készülhetett.

Mégsem egyszerű használati tárgy volt

És úgy tűnik, a tudósok mostanra azt is megtudták, hogy milyen célokra használták az öröm, a termékenység és a háztartás védelmének ókori egyiptomi istenségét, Best ábrázoló tálkát.

“Az egyiptológusok már nagyon régóta találgatják, hogy a Best ábrázoló edény milyen célra használható, és milyen folyadékot, például szentelt vizet, tejet, bort vagy sört tartottak benne” – fejtette ki Branko van Oppen, a görög és római művészetek kutatója.

Hozzátette: “A szakértők nem tudták, hogy ezeket a tálakat a mindennapi életben, vallási célokra, vagy mágikus rituálékhoz használták-e.” A legmodernebb kutatások azonban, amelyek kémiai módszereket használva vizsgálták meg a műtárgy belsejében lévő maradványokat, arra jutottak, hogy pszichedelikus szerek lehettek benne.

Pszichedelikus anyagok voltak benne

Elsősorban a peganum harmala, azaz a szíriai rutafű nevű növény maradványait találták meg. Ennek a magvai hallucinációkat és álomszerű látomásokat okozhatnak. Megtalálhatóak emellett az egyiptomi lótusz nyomai, amelyet az ókori Egyiptomban enyhe nyugtatóként, rövid távú örömszerzésként használtak.

A lényegében tehát természetes drognak tekinthető pszichedelikus anyagok mellett olyan kiegészítőket is tettek az edénybe, mint az édesgyökér, a szőlő, a szezámmag, a fenyőmag, a méz és az alkohol. És ami a leginkább meglepő: vér és más testnedvek is voltak ott.

A kutatásban részt vevő Enrico Greco, az olaszországi Trieszti Egyetem szakembere fejtette ki, hogy mire következtethetünk a felfedezésekből: “Vérből, hüvelynyálkahártyából és valószínűleg anyatejből származó fehérjéket azonosítottak. Ezek a folyadékok szimbolikus vagy rituális jelentőséggel bírhattak, hangsúlyozva az élet, a termékenység és a regeneráció kérdésköreit”.

Görögországban is hasonló szokások voltak?

Davide Tanasi, a Dél-Floridai Egyetem régésze hozzátette: az edényben készített folyadékot altatónak is használhatták a rituálé során. „Aszklépioszhoz, az orvostudomány görög istenéhez olyan kultusz kötődött, mely szerint a betegeknek a szentélyben kellett éjszakázniuk, és várniuk kellett, hogy meglátogassa őket az álmukban meggyógyító isten. Ezeket az álmokat a papok által kiadott gyógyszerek váltották ki. Mostani kutatásunk tehát megerősíti, hogy ezt a gyakorlatot más kultúrákban is használhatták.”

Ez is érdekelhet: